Szocialista Nevelés, 1973. szeptember-1974. június (19. évfolyam, 1-10. szám)
1973-11-01 / 3. szám - Bodnár Gyula: Recenziók / Recenziók - Kovács László: Recenziók / Recenziók
RECENZIÓK LITERÁRNA KOMMUNIKÁCIA (Matica Slovenská, Martin 1973) Az Irodalmi Szemle 1972/6. számának Az irodalmi kommunikáció kutatása Nyit- rán című írásában a következőket olvashatjuk: „A szépirodalmi szöveg kommunikációs vonatkozásait nálunk mindenekelőtt Nyitrán vizsgálják és kutatják. A kutatócsoportot (Irodalomkommunikációs Kabinet) évekkel ezelőtt a nyitrai Pedagógiai Fakultáson szervezték meg. Az elért tudományos eredmények tanulmánykötetekben, önálló monográfiákban láttak napvilágot, amelyek nemcsak Csehszlovákiában, hanem külföldön is fölkeltették az érdeklődést a kutatások iránt.” Nos, az idén újabb tanulmánykötettel gazdagodott az Irodalomkommunikációs Kabinet repertoárja. A kötet címe: Literárna komunikácia (Az irodalmi kommunikáció). A cím által jelzett amúgyis széles fogalomkört — bátran mondhatjuk — szinte beláthatalanná tágították a tanulmányok szerzői, mert: „váratlan helyzetekből” és különböző szempontokból közelednek az irodalom és művészet értelmezése felé. Az olyan címek, mint Út az irodalmi kommunikáció modelljéhez (František Miko), Az esztétikai kommuni- kátum másodlagos információja (Zsilka Tibor), Az irodalmi kommunikáció és a folklór különbségéhez (Milan Leščák) vagy Az irodalmi kommunikáció modellje és a fordítás (Anton Popoviő) jelzik, hogy a modern irodalomtudomány egy komplexebb vizsgálódási módszer kiépítésére törekszik. A pozitivizmus, a szellemtudomány, a pszichologizmus, a strukturalizmus stb. módszerek elszigetelt vizsgálódást folytattak, ami természetesen sokszor az értékek elsikkasztásához, a lényeg lé- nyegtelenítéséhez vezetett. A kutatócsoport és a szerzők érdeme (s egyben a köteté is), hogy a módszerek és az egyes tudományágak integrálására törekszenek; elsajátítják és felhasználják azok pozitívumait úgy, hogy közben tovább fejlesztik a kommunikációs elméletet valamint annak az irodalomra vonatkozó módszertanát. A teljesebb megismerésre való törekvést valamennyiük nevében (— mégha akaratlanul is —) František Miko fejezi ki a legtalálóbban: „Az irodalmi szövegek megismerésénél, manapság, arról van szó, hogy az irodalmi szöveget széles összefüggéseiben értelmezzük és magyarázzuk.” És ez nem más, mint az irodalom dialektikus-materialista szempontú megközelítése. A tanulmánykötetben, — amely egyébként a Nitrán 1970 szeptemberében lezajlott szeminárium előadásainak anyagát tartalmazza — a hazai szerzők mellett ott találjuk a lengyel Kazimierz Barto- szyňski és Janusz Slawiňski, valamint a magyar Hankiss Elemér nevét. írásunk szűkreszabott volta miatt mégcsak ízelítőt sem adhatunk a tanulmányokból, de Hankiss Elemér, Milan Leščák és Anton Popovič munkáira külön felhívjuk a figyelmet, mert a nem szakavatottak számára is érdekesek és tanulságosak. Az említett nevek mellett a kötetben szerepel még Pavol Plutko, Stanislav Šmatlák, Štefan Knotek, Miron Zelina. Valameny- nyiük tanulmánya — annak ellenére, hogy többen kísérleti munkának, elmélkedésnek nevezik — nemcsak eredmény, hanem olyan épület, amelyre újabb emeleteket lehet húzni. Persze, ez a munka akkor lesz igazán értékes, ha az irodalom „alsó-házában”, vagyis az iskolában is érezteti majd hatását. BODNÁR GYULA O INTERPRETÁCII UMELECKÉHO TEXTU 3 (SPN, Bratislava 1972) A Nitrai Pedagógiai Fakultás Irodalom- kommunikációs Kabinetjében már évek óta színvonalas tudományos kutatómunka folyik, melynek eredménye immár több tudományos publikáció, s belföldi és külföldi szakmai körökben való hírnév és elismerés. A kutatócsoport vezetője Miko F. köré csoportosulnak a tehetséges kutatók: Popoviő A., Zsilka T. stb. A fakultás belső 84