Szocialista Nevelés, 1972. szeptember-1973. június (18. évfolyam, 1-10. szám)

1972-10-01 / 2. szám - Onódi János: A Szovjetunió fél évszázada

dalmi össztermékeknek több mint a felét, sőt az egyes szövetséges köztársaságokban több mint kétharmadát. Nem kétséges, hogy ezt a gyorsütemű fejlődést, az egyes szövetségi köztársaságok gazdasági kiegyelítődését, csakis az internacionalizmuson alapuló új típusú szocialista államszövetség, a nemzetek és nemzetiségek kölcsönös baráti együttműködése és segítsége tette lehetővé.

Az elmúlt fél évszad folyamán azonban nemcsak a gazdasági élet, hanem a kultúra, a tudomány és a művészet terén is hatalmas átalakulás és fejlődés ment végbe a Szovjetunióban. Mint ismeretes, a cári Oroszország kulturális szempontból is a világ elmaradottabb országai közé tartozott. A cári rendszer a dolgozó tömegek számára egyáltalán nem vagy csupán kis mértékben biztosította a műveltség megszerzését, s ennek következtében a lakosság háromnegyed része analfabéta volt. Az elmúlt fél évszázad folyamán a világ egyetlen országában sem ment végbe olyan nagyarányú átalakulás és fejlődés az iskolaügy terén mint a Szovjetunióban. Ezt igazolja többek között az is, hogy 1917 előtt a cári Oroszország valamennyi típusú általános műveltséget nyújtó iskolájában 9,656.090 gyermek tanult, napjainkban viszont évente ötven millió szovjet tanuló sajátítja el az alapműveltséget. Az első ötéves tervek folyamán megvalósult a teljes általános iskolai képzés, a kilencedik szovjet ötéves terv viszont a teljes középiskolai végzettség megszerzését tűzi ki célul minden szovjet fiatal számára. E nagyarányú fejlődésnek köszönhető, hogy 1970-ben már, a munkások 55 %-a teljes közép- és főiskolai végzettséggel rendelkezett. Természetesen az egész ország kulturális fejlődésével párhuzamosan fejlődött az elmúlt évszázad folyamán az egyes szövetséges köztársaságok, nemzetek és nemzetiségek kultúrája is. Ennek mindennél ékesebb bizonyítéka, hogy ma már a Szovjetunió minden köztársaságának saját szakemberei, mérnökei, tudósai és írói vannak. Az elmúlt fél évszázad folyamán több mint negyven nemzetiség vagy nemzetiségi csoport irodalmi nyelvét dolgozták ki, s ma már minden köztársaságnak saját tudományos akadémiája, saját kórházi, klinikai és orvosi hálózata van. A gyors ütemű fejlődést az is igazolja, hogy az olyan szövetséges köztársaságokban, amelyekben a forradalom előtt egyetlen főiskola sem volt, napjainkban már minden 10 ezer lakosra a következő számú főiskolai hallgató jut: a Moldva SZSZK-ban 124, a Turkmén SZSZK-ban 131, a Tadzsik SZSZK-ban 149, a Kazah SZSZK-ban 152, a Belorusz SZSZK-ban 154, a Kirgiz SZSZK-ban 161, az Azerbajdzsán SZSZK-ban 192, az Örmény SZSZK-ban pedig 214 főiskolai hallgató. Összehasonlításként megemlíthetjük, hogy ugyanakkor Franciaországban 96, Nagy-Britanniában 83, Olaszországban 70 és a Német Szövetségi Köztársaságban pedig 48 főiskolai hallgató jut minden 10 ezer lakosra. Ennek tulajdonítható, hogy hatalmas mértékben növekedett az új típusú szovjet értelmiség száma. 1929-ben a szellemi munkával foglalkozók száma a Szovjetunióban 2,9 millió, 1969-ben viszont már 29,9 millió volt, vagyis negyven év alatt több mint a tízszeresére növekedett.

A Szovjetunió nagyarányú kulturális fejlődése mellett azt is megfigyelhetjük, hogy az elmúlt fél évszázad folyamán a Szovjetunió különböző nemzeteinek és nemzetiségeinek kultúrája egyre jobban internacionalizálódik, s ez abban nyilvánul meg, hogy az egyes nemzetek haladó kulturális értékei az egész szovjet kultúrát gyarapítják, s ugyanakkor az egyes nemzetek és nemzetiségek más nemzetek és nemzetiségek kulturális értékeivel is gyarapítják és gazdagítják a saját kultúrájukat. Megmutatkozik tehát a szocialista kultúra fejlődésének törvényszerűsége, mely szerint a szocialista közösség egyes nemzetei és nemzetiségei kulturális értékei kölcsönösen gazdagítják egymást. Külön is meg kell említeni, hogy a kulturális fejlődésnek ebben a törvényszerű folyamatában, s ugyanakkor az egyes nemzetek és nemzetiségek közeledésében igen nagy szerepe volt és van az orosz nyelvnek, amely lehetőségeket teremtett és teremt a különböző nemzetek és nemzetiségek testvéri együttműködésére, a szovjet kultúra és tudomány minden vívmányának kiaknázására.

38