Szocialista Nevelés, 1972. szeptember-1973. június (18. évfolyam, 1-10. szám)

1972-09-01 / 1. szám - Mózsi Ferenc: Az irodalom-művészet / Az alapiskola felsőtagozata és középiskoláink számára

tott társadalmi igények is már ismer­tek (elsősorban pl. Komár Pálné és Juraj Koutun6 tanulmányaiból], hanem hogy rámutassunk: a csehszlovákiai magyar tanítási nyelvű iskolákban e téren ugyan az a helyzet, mint a ma­gyarországi magyar, illetve a szlová­kiai szlovák iskolák zömében. Nem csupán ez a szúrópróba, hanem a szlo­vákiai magyar tanítási nyelvű iskolák­ban végzett ellenőrzések másfél évti­zedes tapasztalata is azt igazolja, amit egyébként Mohácsy Károly ír a ma­gyarországi iskolák irodalomoktatásá­ról: ,, ... A tanulók számára a műalko­tás elsősorban politikai, történelmi, er­kölcsi, életrajzi igazságok, tények gyűjtőhelye, s ez nagymértékben lefo­kozza az irodalmi művek nevelő és esztétikai hatását, lehetetlenné teszi olyan olvasmányélmények szerzését, amelyek a feledhetetlenség fokára emelnék a magyar irodalom legna­gyobb műveit. Az érettségiken néha megdöbbenve lehet tapasztalni, hogy egy-egy kiemelkedő, klasszikus értékű versre a gyerekek közül többen is — ha nem használnak szöveggyűjte­ményt — egyszerűen nem emlékez­nek. A formai-stilisztikai eszközök vizsgálata a tanulói produktumokból vagy teljesen hiányzik, vagy a gondo­latmenet végén leltárszerűen felsorol­ják ezeket, így: vannak benne szép kifejezések, metaforák, megszemélye­sítések, hasonlatok, költői jelzők stb.“7 A sematizmus veszélye az isko­lai irodalmi nevelésben (iskolákként és osztályonként, korszerűbb és avít- tabb irodalmi szemléletű tanárokként ugyan más-más arányban] még ma is fennáll, s ennek következtében nem egy tanuló fejében a „mindennek mér­téke az ember“ helyett, az irodalmi mű mértékét a priori megszabó, „Pro- krusztész-ágy“ alakul ki. 1 Duval, J.: A költészet az oktatásban, Cahiers Pédagogiques 1958/59. 14. 2. 1., Nagy Géza i. m. (A francia líceumokban az osztályok számozása az öt elemi után a 6. osztállyal kezdődik s így balad felfelé az 1. osztályig.) 2 Vajda László: Mi is az az irodalmi nevelő-oktatás? A Szegedi Tanárképző Főiskola tudományos közleményei, Szeged, 1963. 307—337. 1. 3 ..Förster Aurél Petőfi veselésén végzett tanulmányában kimutatta, hogy Petőfinél 13,9 százalékban nyúlik át a szó a felező nyolcasokban a másik ütembe, 12,5 száza­lékban pedig a második ütem hangsúlytalan szóval (névelővel, kötőszóval) kezdő­dik ...“ Mlinárik, Pataky, Péczely: Irodalomelméleti bevezetés, Budapest, Tanköny- kiadó, 1960. 181. 1. Az érdekesség kedvéért jegyezzük meg. hogy ebben a költemény­ben 25 %-ban, azaz 6 verssorban nyúlik át a szó a felező nyolcasokban a másik ütembe és pontosan 12,5 %-ban, tehát átlagnak megfelelően, azaz 3 verssorban kez­dődik az ütem névelővel. Tehát 24 verssorból 9-ben, azaz 37,5 %-ban nem esik egybe az iktus az értelmi nyomatékkai, amit ritmusérzékünk ugyan számontart, de azt nem zavarja. Sőt e verssorok után a szabályoshoz való visszatérés ugyanolvan kellemes hatást kelt, mint a zenében pl. a szinkópa feloldása. E „szinkópák“ elhe­lyezése a költeményben a következő: Versszak egybeesik nem esik egybe, azaz: átnyúlik: a hangsúlytalanon van:: I. 3 1 II. 2 1 1 III. 3 1 — IV. 2 2 — V. 3 1 — VI. 2 1 1 A pedagógiai gyakorlatban gyakori, hogy az olyan verssorokat, melyekben az ictus és a logikai hangsúly nem esik egybe, s ez hangsúlytalanná teszi az ütem belsejében lévő értelmi hangsúlyt, a pedagógusok „ritmikailag kevésbé tökéletesnek“ vagy „hiányos nyomatékozású“, sőt „kevésbé sikerült“ verssornak minősítik. Ez valami ha­20

Next

/
Thumbnails
Contents