Szocialista Nevelés, 1972. szeptember-1973. június (18. évfolyam, 1-10. szám)

1973-02-01 / 6. szám - Hasák Vilmos: A februári győzelem tükröződése az oktató-nevelő munkában

A februári győzelem 25. évfordulójával kapcsolatban a nyelvtanórákon is tartsuk szem előtt a nevelési lehetőségeket. A nyelvtani jelenségek megmagyarázása illetve gyakorlása során válasszunk olyan szemléltető szöveget, amely összefügg a februári eseményekkel. Nyilvánvaló, hogy a tanító igyekezete csak akkor lehet eredményes, ha nem erőltetett. Kétségtelen az is, hogy a nyelvtani ismeretanyag nem nyújt annyi alkalmat az ideológiai nevelésre, mint egy-egy irodalmi mű vagy valamilyen megfelelő szemelvény. Ezért a magyar szakos leleményességén fog múlni, hogy a nyelvtanórán pl. milyen mondatot választ ki elemzésre. A jól megválasztott példamondatok vagy gyakorlószövegek tartalmukkal is nevelhetnek. Tanulóink egészen természetesnek fogják venni, ha például a szóalkotás során megismertetjük őket új életünk új szavaival. Oktató-nevelő munkánkban nem lehet helye a formalizmusnak, mart az eredményes nevelés nem jelszavakkal történik.

A stílusgyakorlatok, a fogalmazások vagy az iskolai dolgozatok témáinak megválasztásakor is gondolnunk kell erre a nagy jelentőségű évfordulóra. Az írásbeli házi feladat és a dolgozatírás azonban csak akkor támogatja a kitűzött nevelési célt, ha a téma kitűzésekor ügyelünk arra, hogy tanítványainknak ne adjunk alkalmat a frázisok használatára. Ha például a 6. osztályban a februári események jelentőségéről akarunk dolgozatot íratni, gondoskodnunk kell róla, hogy a tanulóknak legyen mondanivalójuk. Megfelelő előkészítés nélkül szinte biztosra vehetjük, hogy a dolgozatokban igen sok frázissal fogunk találkozni. A formalizmusra támaszkodó megoldást és a frázisokat csakis úgy kerülhetjük el, ha a témát jól előkészítjük, illetve a témáról élmény alapján íratunk dolgozatot. Meghívunk például az iskolába olyasvalakit, aki valamilyen módon részese volt a februári eseményeknek. Az élménybeszámoló elhangzása után feltétlenül lehetővé kell tenni, hogy a tanulók kérdezhessenek az illetőtől egyet és mást. Ha az ilyen találkozó megvalósítására nem nyílik alkalom, a tanítónak kell — az osztály értelmi színvonala szerint — az 1948-as év legnagyobb eseményéről olyan érdekes ismertetést készítenie, hogy tanítványai az igényes feladatot sikerrel oldják meg.

A nevelési célkitűzést szolgálja minden olyan szöveg, amely a tanulókban községük vagy városuk építésével és szépítésével kapcsolatos élményeiket tudatosítja. Egyet azonban ne felejtsünk el: nevelői célt csak jó tanítás valósíthat meg, tehát mindenekelőtt jó nyelvtanórákat kell tartanunk.

A magyarórákon adódó lehetőségek kiegészítéseképpen a tárgyi ismeretek, a séták és tanulmányi kirándulások is szolgáltatnak anyagot a februári győzelem eredményeinek bemutatásához. Az évfordulóval kapcsolatban készíttessünk tanulóinkkal albumot, s használjuk fel a honismeret- és számtanórákon tanultakat, a folyóiratok szemléltető anyagát, képzőművészeti alkotásokról készült fényképeket, a tanulók érdeklődési körének megfelelő regionális jellegű adatokat stb. A gyűjtőmunka eredményeképpen kialakuló album szemlélteti majd a nagy évforduló jelentőségét. (H. V.)

A februári események 25. évfordulójának az irodalomtanításban is vissza kell tükröződnie. Ugyanakkor nem gondolunk valami túlzott aktualizálásra, az eseményeknek egysíkú politikai beállítására, hisz ez nem lehet célja az irodalmi nevelésnek, és nem is vezetne a kívánt eredményhez. 1948 februárjának ennél sokkal mélyebb a jelentősége.

Hangsúlyozni kell azonban, hogy az irodalomtanításban mindez hosszabb lejáratú feladat, amelynek a tanító oktató-nevelő munkájában kell visszatükröződnie. Ebből a szempontból a februári események 25. évfordulója nagyszerű alkalmat nyújt arra, hogy a tanulókban elmélyítsük a szocialista hazafi s á g, a proletár nemzetköziség gondolatát, és hogy dolgozó népünk, a kommunista párt, a Szovjetunió iránti szeretetre neveljük őket. E jelentős eseményre nevelési szempontból az egész iskolaévben gondolnunk kell.

169