Szocialista Nevelés, 1971. szeptember-1972. június (17. évfolyam, 1-10. szám)
1971-09-01 / 1. szám - Onódi János: iskolaügyünk fejlesztésének új korszaka
persze az is hozzájárul, hogy az illetékes iskolaügyi szervek az elmúlt években nem fordítottak kellő figyelmet a polgári nevelés szaktanítóinak kiképzésére és továbbképzésére. Igazolja ezt az is, hogy például a magyar tannyelvű iskolákban járásonként csak 2—3 olyan tanítót találunk, akik megfelelő szakképzettséggel rendelkeznek a polgári nevelés tanításához. De az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani a történelemtanításra is, mert bizony gyakran előfordul, hogy szakképesítés nélküli pedagógusok tanítják a történelmet. Nem azért van ez így, mert talán kevés a kilencéves alapiskoláinkban a történelem szakos tanító, hanem azért, mert az órák szétosztásánál sokszor olyan pedagógusra bízzák a történelem tanítását, akinek a saját szakjából nincs meg a kötelező óraszáma. Természetesen az eszmei-politikai nevelésben fontos szerepet töltenek be a többi tantárgyak is, így elsősorban az irodalom, a biológia, kémia és fizika. Az oktató-nevelőmunka egységének megteremtéséhez és színvonala emelé- hez természetesen a legfőbb biztosíték a tanítók eszmei-politikai színvonala, szakmabeli tudása és erkölcsi profilja. Az elkövetkezendő években ezért az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet kell fordítanunk tanítóságunk ideológiai nevelésére. A tanítók ideológiai nevelését nem szabad formális feladatnak tekinteni, hanem úgy kell felfogni, hogy a pedagógusok rendszeres politikai nevelése az iskola jó nevelőmunkájának egyik legfőbb feltétele. Nem kétséges, hogy ebben a tanévben a tanítóság eszmei-politikai nevelésében az SZKP XXIV. és a CSKP XIV. kongresszusának anyaga kell hogy a legfőbb alapot képezze. Arról van ugyanis szó, hogy nevelőmunkánk sikere érdekében, először nekünk, pedagógusoknak kell tisztában lennünk pártunk politikájával, s tudatában kell lennünk, hogy az elkövetkezendő évek folyamán melyek a legfőbb feladataink. Az ifjúság eszmei-politikai nevelése színvonalának emelése érdekében azonban nemcsak a pedagógusok politikai továbbképzéséről kell gondoskodnunk, hanem a szülők eszmei-politikai neveléséről is. A szülők nevelésére, eszmeipolitikai felvilágosítására azért van szükség, mert mint igazolást nyert, napjainkban még igen jelentős a szülők és a család befolyásoló szerepe a gyermekek nevelésében. A szülőkkel való foglalkozás viszont eléggé elhanyagolt területe iskoláink tevékenységének, pedig tudatában kell lennünk, hogy a szülők politikai továbbképzése nélkül nem lehet igazán jó eredményeket elérni a tanulók eszmei-politikai nevelésében sem. Ezért szükséges, hogy iskoláink kidolgozzák a szülőkkel való foglalkozás komplex tervét és rendszerét, amelynek valóra váltásában az egyes iskolák kölcsönösen is segítséget nyújthatnak egymásnak, például az előadók kölcsönös cseréjével, de segítséget nyújt ebben a Szocialista Akadémia Járási Bizottsága is. Természetesen a szülők eszmei-politikai nevelésének megszervezése és irányítása csakis az illetékes iskola tantestületének és igazgatóságának a feladata. A CSKP XIV. kongresszusa új szakasz kezdetét jelenti szocialista társadalmunk fejlődésében. A kongresszus rendkívül fontos útmutatásai és irányelvei azonban csakis akkor válnak anyagi erővé, ha tudatosítjuk azokat, csak akkor valósulnak meg, ha párttagok és pártonkívüliek egyaránt a sajátjuknak vallják a kongresszusi határozatok megvalósítását. 4
