Szocialista Nevelés, 1971. szeptember-1972. június (17. évfolyam, 1-10. szám)
1971-10-01 / 2. szám - Mózsi Ferenc: Gondolatok a korszerűsítésről / Az alapiskola felsőtagozatának problémái
кг alapiskola felsőtagozatának problémái GONDOLATOK A KORSZERŰSÍTÉSRŐL Mózsi Ferenc (Egy vers elemzése ürügyén egy tankönyvről) „Megmondom a titkát, édesem, a dalnak, Önmagát hallgatja, aki dalra hallgat, Mindenik embernek a lelkében dal van És a saját lelkét hallja minden dalban. És akinek szép a lelkében az ének, Az hallja a mások énekét is szépnek.“ (Babits Mihály) A nemzetiségi iskolák tanítói számára a gondolkodás és a beszéd viszonyának bonyolult kapcsolatai általában ismertek (1). Ismertek tehát a logikai műveletek lélektani folyamatának vizsgálatait tartalmazó és felhasználó művek (Procházka, Prihoda, Kelemen, Faragó stb....) terminológiai eltérések okozta nehézségei is. Lénárd Ferenc is nyomatékosan figyelmeztet arra, hogy a gondolkodási műveletek és a logiai kategóriák elnevezéseinek összekeverése sok zavart és félreértést okozhat. „Gondolkodási fázis, gondolkodási művelet, gondolatmenet“ (Pszichológiai tanulmányok II, MTA, Budapest 1959, 63—78. 1.) c. tanulmányában össze is állítja a gondolkodási műveletek és a logikai kategóriák sorát. Az analízis, a szintézis, az elvonás, a konkretizálás, a rendszerezés, az analógia, a többszörös összefüggések felismerése, a lényeg, kiemelése, a tárgy többoldalú felfogása és az átvitel az a 15 logikai művelet; az egész és a rész, a rész és az egész, a konkrét és az absztrakt, az azonosság és a különbözőség, a reláció, az osztály pedig azok a logikai kategóriák, melyekkel tanulóinknak operálniuk kell (2). Mert ha igaz, hogy írni írással, beszélni a tanulók beszéltetésével taníthatjuk meg tanulóinkat, akkor igaz, hogy gondolkodni is csak a logikai műveletekkel és fogalmakkal operáló gondolkodási tevékenységgel taníthatunk meg. Ez a korszerű tanítás-tanulás, tehát a korszerű tankönyvnek is az egyik fontos követelménye. A tankönyvnek a tantárgy-pedagógiai rendszerezés elveinek megfelelően, a pedagógusnak pedig megfelelő módszerrel kell a tananyag tárgyalását az értelmi képességek (észlelés, figyelem, memória, logikus gondolkozás, képzelet) fejlesztése és az esztétikai- érzelmi nevelés szolgálatába állítani. Ennek a két nem könnyű feladatnak a megoldása eredményezheti csak a sikeres eszmei-politikai nevelést. Ezért a korszerű tankönyvnek a „tulajdonképpeni“ tananyag mellett (3) sok aktivizáló, munkáltató jellegű kérdést és feladatot kell tartalmaznia, amelyek optimális intenzitású egyéni, alkotó munkára, önálló gondolkodásra, lényeglátásra, képzeletük fejlesztésére serkenti tanulóinkat. Az ehhez hasonló feladatok még általában hiányoznak az általános iskola felső tagozata számára írt magyar nyelvkönyvekből. Ha ebből a szemszögből vizsgáljuk pl. a kilencéves alapiskolák 6. osztálya számára kiadott „Anyanyelvűnk 6“ (Slovenské pedagogické nakladateľstvo, Bratislava, 1966) c. tankönyv 154—156. oldalán levő tematikus egységet, mely Petőfi Sándor költeményét a „Falu végén kurta kocsmá“-t, az ehhez tartozó verselemzést, négy feladatot és egy fogalmazási gyakorlatot közöl, akkor — úgy véljük — egyeztetni tudjuk a ma követelményét a tankönyvírók (1966-os) produkciójával. * * * Vizsgáljuk meg ezért egy kissé közelebbről az idézett tankönyv 155-ik oldalán levő felhívást (Elemezzük az olvasmányt!) és főleg az ezt követő 12 soros elemzést. Mivel az idézett költeményt egy nyelvkönyv (tehát nem egy olvasókönyv) közli, azt elsősorban a fogalmazás tanítása szempontjából vizsgáljuk. 43
