Szocialista Nevelés, 1971. szeptember-1972. június (17. évfolyam, 1-10. szám)
1972-06-01 / 10. szám - Hasák Vilmos: A kommunista nevelés lehetőségei a helyesírás-tanításban / Az alapiskola felsőtagozata számára
lyek lehetővé teszik a tanulók marxista-leninista világnézetének kialakítását, a hazafias, erkölcsi és esztétikai nevelést. Ezt olyan helyesírási gyakorlószövegek vagy tollbamondások teszik lehetővé, amelyek megvilágítják a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió közti barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés jelentőségét, eredményeit, a szocialista országok kölcsönösen előnyös együttműködését. A helyesírási jelenségek gyakoroltatására állítson össze a tanító olyan mondatokat vagy összefüggő szövegeket, amelyek csehszlovák hazafiaknak és szovjet embereknek a második világháborúban tanúsított hősies magatartásáról emlékeznek meg, a Szovjetunió és a baráti országok természeti szépségeiről, polgárainak kimagasló teljesítményeiről szólnak. Természetesen mindig a tanulók életkora, illetve értelmi színvonala dönti el, hogy milyen osztályban milyen témát választ a tanító a nevelési célkitűzések megvalósításához. A helyesírási ismeretek megszilárdításában, gyakorlati alkalmazásában és a rendszeres ellenőrzésben fontos szerepet játszanak a tollbamondások. A tanulók maximális aktivitásának biztosítására a szovjet pedagógusok a tollbamondások különféle típusait ajánlják. A Leningrádi Pedagógiai Intézet anyanyelvtanítási tanszékének egyik tanulmánykötete arról számol be, hogy a helyesírási készség megszilárdításával kapcsolatos kísérletekben többféle tollbamondásfajtát alkalmaztak sikerrel. Az előkészített tollbamondás során a tanulók előre megkapják a diktálandó szöveget, önállóan kikeresik és aláhúzzák benne a helyesírási problémákat. Ilyen előkészítés után történik a tollbamondás. Az alkotó tollbamondás a szövegnek olyan változtatással való leírása, amit a tanulók hajtanak végre. Ez egyes szavak megváltoztatását vagy behelyettesítését jelenti. A válogató tollbamondásnak az a lényege, hogy a tanulók nem írják le teljes egészében a diktált szöveget, hanem csak egyes szavakat és szókapcsolatokat a kijelölt helyesírási szempontoknak megfelelően. Ez igen fejleszti a figyelmet és a gondolkodást, edzi a tanulók emlékezetét, lehetővé teszi a szabály tudatos használatát és gyors alkalmazását. Az önellenőrzéses tollbamondás során a tanulók írásban magyarázzák meg a szavak helyesírását és az írásjelek alkalmazását. Értékes, mert a tanulók megtanulják az elmélet és á gyakorlat összekapcsolását. A szabad diktálás átmenetnek tekinthető a tollbamondástól a fogalmazáshoz. A tanulóknak lehetővé tesz- szíik, hogy a gondolat megőrzése mellett szabadon válasszák meg a szavakat és kifejezéseket. Sikerének feltétele, hogy a szöveg a tanulók számára érdekes legyen. A szöveget külön logikailag befejezett részenként olvassák fel. Minden rész elolvasása kétszer történik, ezalatt a tanulók figyelnek, azután írnak. A folytatásos tollbamondásnak az a lényege, hogy a tanulók diktálás után leírnak egy olyan kis szöveget, amely telítve van bizonyos szempontok szerint összeválogatott helyesírási problémákkal, de tartalmilag nem befejezett. A tanulók kiegészítik a szöveget, majd aláhúzzák azokat a szavakat, amelyek a szóban forgó helyesírási szabályokra vonatkoznak. A gondolkodási tevékenység aktivizálását nagymértékben elősegíti a tanulók által összeállított tollbamondás. Ha a tanító megmondja a tanulóknak, hogy hány szó legyen a tollbamondásban, milyen szabályra vonatkozzék, és megmutatja a mintatematikát, a tanulók örömmel vállalkoznak az ilyen tollbamondás összeállítására. A pedagógus részéről végzett rendszeres ellenőrzés a munkára nevelést támogatja, mert a tanulókat írásbeli munkáik pontos elvégzésére szoktatja. Követeljük meg a tanulótól, hogy írásbeli munkáját csak akkor adja be, ha már ellenőrizte. Ha az önellenőrzés során hibát fedez fel a leírt szövegben, tegyük lehetővé a hiba kijavítását. Természetesen a tanuló a hibás betűt vagy betűcsoportot csak 306
