Szocialista Nevelés, 1971. szeptember-1972. június (17. évfolyam, 1-10. szám)

1972-06-01 / 10. szám - Gajdár László: Korszerű szemléltetés az ének-zene órákon / Az alapiskola korszerű segédeszközei, módszerei és eljárásai

vevő tanároknak, tanítóknak, mindnyájuknak tájékozottaknak kell lenniük ze­nei területen is. Az énektanár ajánljon jó szakkönyveket elolvasásra, zeneműveket meghall­gatásra, többi kartársának. így a tanítónő, más szakos tanár könnyen szert tehet arra a rutinra, ami szükséges a zenei szemléltetőanyagnak a témához való kapcsolódásához. Az élő zene hatása tudja tanulóinkat lekötni. A lemezhallgatás is sokszor szemléltetés. Gyermekeinket, de hallgatóinkat is meg kell tanítani zenét hall­gatni. Bár a zene önmagában magasszintű esztétikai, érzelmi élményt kelt, belső aktivitással akkor jelentkezik, ha mind érzelmileg, mind értelmileg fel­keltettük az érdeklődést, a meghallgatásra kiválasztott zeneművel valamilyen kapcsolatban állunk. A zenének példamutató, fegyelmezett hallgatója legyen a tanító. Már első hallásra is kiolvasható a szemekből a muzsika keltette érzelmi hatás. Egy órán nincs mód, hogy ugyanazt a művet négyszer, ötször meghallgas­suk, hagyjunk ebből az élményből a következő, vagy ismétlő és gyakorló órára. Ha hangversenyen hallják a már tanult zenét, nagyszerű élmény birto­kosai lesznek. Ha pl. Kodály: Háry Jánosából a bécsi harangjátékot hallják, kézerdő jelzi, hogy a vezénylő órák szignálját felismerték. Az a tapasztalatom, hogy a szemléltetés terén a programzene aratja a leg­nagyobb sikert. Képekben szeretnek gondolkodni gyermekeink és játékokban élnek, ezért hallgatják rendkívül nagy érdeklődéssel például Szán Szensz: Állatok farsangjából a részleteket. Az elefántot megszólaltató nagybőgő hang­ja élénk derűt vált ki. N.éha az ismerős dallamot halkan énekelhetik, pl. Bar­tók: C-dur rondójából a „Zöld fenyőfa“ c. dalt. Az alsó osztályokban is fontos szerepe van a szemléltetésnek és a játékos­ságnak, mivel a dalok játékos vonásokkal vannak telítve. Sajnos régen, még az én gyermekkoromban is sok nevelő külön tanította a dalt és külön a játé­kot, pedig az első osztályos tanuló szívesebben venné, ha játék közben tanul­hatná meg a dalt is. Leghasznosabb a globális eljárás vagyis ha egyszerre tanulják meg a gyere­kek a szöveget, dallamot, ritmust, játékot. A játékdalok esetében mindent egy- időben végzünk el, vagyis a dalt játék közben tanuljuk meg. Fontosnak tartom ezt hangsúlyozni, mivel tanítóink ugyan tudják, hogy az első és második osz­tályos gyermekek életeleme a játék, de sokszor mégis elfeledkezünk arról, hogy kisgyermekkorunkban mi is szerettünk játszani. Énekóránkat hassa át a játékos tanítás, mert így fogjuk a zenét közelebb vinni és megszerettetni mindenkivel. Az órákon ne sokat beszéljünk, magyarázzunk, ez unalmassá teheti óráinkat. A zenei hatásokat nem a beszédből és magyarázatból fogják tanulóink még­érteni, hanem az átélt éneklésből. Az emóció az értelmi és érzelmi hatások összessége, tehát az aktivizálás, játék, dalolás segítheti tanulóinkat a jókedvű énekléshez. A zenehallgatás is lehet szemléltetés, pl. Liszt Ferenc zenéjében a madárfütty, vagy Mozart: Vi­harjának meghallgatása. Természetesen ilyenkor fel kell hívni a tanulók fi­gyelmét ezekre a részekre, és még arról is kell beszélni, hogy milyen zenei eszközökkel oldották ezt meg az egyes zeneszerzők. A szemléltetést még segíthetjük zenei képekkel, hangköz-táblákkal, hang­sortáblákkal is. A hallásfejlesztés számtalan eszközét használhatják nevelőink (kitaláló játék, kihagyó játék stb.j. Fontos, hogy a zenei nevelés játékos óráin a tanulók megérezzék, hogy szép dolog az éneklés, s az óra is meghitté, közvetlenné válik. Nyújtsunk ta­nulóinknak élményt az órákon, a rádió, televízió, hanglemez is jó eszköze az ilyen órának. 303

Next

/
Thumbnails
Contents