Szocialista Nevelés, 1971. szeptember-1972. június (17. évfolyam, 1-10. szám)
1972-05-01 / 9. szám - Szeberényi Z. Judit: Tanítói szemmel IV. / Könyvekről
tislavai Komenský Egyetem magyar tanszékének volt vendégprofesszora a mondattani elemzés módszertani alapkérdéseiről közöl tanulmányt. Mint ismeretes, a logikus gondolkodás fejlesztésében tagadhatatlanul vezető szerepet tölt be, illetve mint a szerző írja: tölt [hét] be, a nyelvtanítás. A mondattani elemzés mint a gondolat anyagi burkának vizsgálata megvilágítja azokat a nyelvi sémákat, melyeknek formáiban végbemegy a gondolkodás. A mondattani elemzés didaktikai jelentőségét az a tény biztosítja, hogy az analízis boncolgató művelete során mintegy újraépítjük az egyes gondolatokat. A szerző részletesen foglalkozik a mondattani elemzés teendőivel. Az első lépés az elemzendő mondat fajtájának meghatározása, majd ezt meghatározott rendben követik az egyes alkotó elemek (mondatrészek, szó- szerkezetek, tagmondatok] vizsgálata. A tanulmány új szempontú ismeretanyaga minden nyelvszakos érdeklődésére számot tarthat. Nemcsak a szlovák szakos pedagógusok, hanem az első és második ciklusú iskolák valamennyi pedagógusa számára értékes, elgondolkodtató és tanulságos dr. Bertók Imre két tanulmánya. „A szóbeli kezdő szakasz problémái“ című írásában a különféle külföldi eredmények é- rintésévei bizonyítja, hogy a nyelv- oktatási folyamat hatékonysága a hagyományos szervezési formák közt egy bizonyos határon túl már nem fokozható, tehát nélkülözhetetlenül szükséges emelni a magyar nyelvű iskolák szlovák nyelvű tudásszintjét. Az idegen nyelvek oktatásának megkezdését a tanulók életkorát illetően a szakemberek véleménye megoszlik. A nyelvpszichológusok többsége szerint a 6—8 éves kor a legalkalmasabb erre, mert ekkor az agy tároló kapacitása mintegy 60 %-al növekszik. A szóbeli kezdő szakasz különben függ az osztály létszámától, a nyelvi környezettől, az osztály összetételétől és nem utolsósorban a tanító nyelvi, pedagógiai, pszichológiai és módszertani felkészülésétől. A szerző ismerteti a szóbeli kezdő szakasz lélektani, pedagógiai, fiziológiai, módszertani és nyelvészti tényezőit, részletezi az audiovizuális, globális, strukturális módszer lényegét. Mint ismeretes, a beszédtevékenységi formák kialakítását állandó, rendszeres gyakorlatok nélkül nem alakíthatjuk ki, viszont a drill-gyakorlatok („sulykolás“, ill. egy-egy nyelvi jel bevésését és mechanizálódását elősegítő audio-orális gyakorlatok) ellenzői szerint ez a módszer rossz, mert nem természetes nyelvi szituációból fakad, fékezi az önálló gondolkodást stb. A szerző szerint átgondolt drillgyakor- latokra szükség van, mert csupán a kimondott nyelvtehetségek nem igénylik ezeket. Az elméleti fejtegetéseken túlmenően a tanulmány azt is feltárja, hogy milyen a pillanatnyi helyzetkép a szóbeli kezdő szakasz problémakörében az eredményeket, a tanítók fel- készültségét, az anyagi ellátottságot, a szervezést illetően. Az utolsó írásban dr. Bertók Imre a szlovák nyelvtanítás néhány problémáját veti fel a magyar tannyelvű iskolák viszonylatában. A bilingviz- mus fogalmát a korszerű nyelvtudomány és lélektan eredményeire támaszkodva fejtegeti (Green: abszolút kétnyelvűség nincs, mert minden esetben az egyik nyelv domináló szerepet tölt be stb.), pontokba foglalja az idegen nyelv tanításának kritériumait, az oktató feladatait. A tanulmány gyakorlati értékét az adja meg, hogy a szerző a jelenlegi helyzet alapos ismeretében konkrét javaslatot közöl a szlovák nyelvtanítás eredményesebbé tétele érdekében, mégpedig általános koncepciós, káder-, anyagi, módszertani szervezésiirányító és társadalmi vonatkozásokban egyaránt. Ajánlatosnak látnánk, ezt a szlovák nyelven közzétett tanulmányt más, megfelelő fórumon is publikálni, mert a magyar tannyelvű iskolák nevelési-oktatási problémáit közlő kiadványok nemigen jutnak el a szélesebb szlovák közvélemény elé. pedig a problémák ismerete az igazi jó kapcsolatok alapfeltétele. 288
