Szocialista Nevelés, 1971. szeptember-1972. június (17. évfolyam, 1-10. szám)
1971-09-01 / 1. szám - Hasák Vilmos: Az általános középiskolák végzős tanulóinak anyanyelvi tudásszintje / Középiskoláink számára
A 22 13 1 — Nem tüntették fel 19. Moldava n/B. a felmérés átlaga: átlagos félévi osztályzat: 2,41 2,33 20. Košice A — 17 1 — — 30'—35' a felmérés átlaga: átlagos télévi osztályzat: В 2,48 2,42 11 19 2 — Nem tüntették fel Az összesítő kimutatásban két általános középiskola (Rimavská Sobota és Šafárikovo) eredménye nem szerepel, mert ezek az iskolák a felmérés hetében vették igénybe a tavaszi szünetet. Az általános középiskolák 45 harmadik osztályában a tanulók tanulmányi eredménye magyar nyelvből és irodalomból az 1970/71-es iskolai év első felében a következő képet nyújtotta: kitűnő (1) 185 tanuló 16,7 % dicséretes (2) 415 tanuló 37,4 % jó (3) 381 tanuló 34,4 % élégséges (4) 114 tanuló 10,3 % elégtelen (5) 13 tanuló 1,2 % 1108 tanuló 100,0 % Az 1970/71-es iskolai év második felében lebonyolított országos felmérés az alábbi eredménnyel végződött: kitűnő (1) 42 tanuló 3,8 % dicséretes (2) 814 tanuló 73,5 % jó (3) 245 tanuló 22,1 % elégséges (4) 7 tanuló 0,6 % elégtelen (5) — tanuló — 1108 tanuló 100,0% A statisztikai összevetésből látható, hogy három érdemjegy-kategóriánál 10 százalékosnál nagyobb az eltolódás. Az 1-es érdemjegy-kategóriában ugyan csökkent a tanulók száma, ugyanakkor azonban csökkent a jó (3) érdemjegyek száma is, és megkétszereződött a dicséreteseké (2). Az országos felmérés eredményének értékelése világosan mutatja, hogy általános középiskoláink zömmel eleget tettek az érvényben levő tantervi követelményeknek, mert a tanulók az érettségi vizsga előtti időszakban — néhány kérdés kivételével — már általában biztonságosan mozogtak a magyar nyelv és irodalom különböző részterületein. Természetesen az 50-es sorozatban voltak olyan feleletek is, amelyek értékelése nem nyújt egységes képet. Ez nyilvánvaló, hiszen az eredmény az egyes tényezők különbözőségének a függvénye. Az általános középiskolákban egységesen érvényes tantervi követelményeken kívül az eredmény kialakulására ható egész sor objektív és szubjektív tényező (mint pl. a tanerő felkészültsége, közvetlenebb viszonya a magyar nyelvhez, illetve az irodalomhoz, szerényebb vagy gazdagabb tapasztalatai, a tanulókollektíva összetétele, tudásszintje stb.) szinte osztályonként más lehet. A rendelkezésre álló adatok nem teszik lehetővé a felmérés eredményének és körülményeinek mélyreható elemzését. Annyit mindenesetre megállapíthatunk, hogy az előző évek szóbeli érettségi vizsgáin magyar nyelvből és irodalomból elért 2,1 és 2,4 között mozgó országos átlaghoz az 1970/71-es iskolai év második felében — tehát a szóbeli érettségi vizsga előtti hetekben — végzett országos felmérés 2,11-es átlaga közel jár. Nem lenne azonban teljesen reális, ha a felmérés átlagára támaszkodva azt a következtetést vonnánk le, hogy az általános középiskolák a tanulókat az 1970/71-es iskolai évben megtartott érettségi vizsgákra jobban előkészítették, mint az előző években. A felmérés értékelése során kitűnőnek minősített tanulók közül a legtöbb kérdésre (47-re) 3 bratislavai, 2 želiezovcei, 1 Nové Zámky-i, 1 rožňavai és 1 šamoríni tanulo válaszolt helyesen. Az elért pontszám alapján a Želiezovcei Középiskola 9, a Bratisla25
