Szocialista Nevelés, 1971. szeptember-1972. június (17. évfolyam, 1-10. szám)
1971-09-01 / 1. szám - P.E.: A Galántai járás matematika-oktatásának korszerűsítéséről / Az alsótagozati nevelés életéből
Az alapiskola melyik osztályába jár az olvasó Az igények jelölése 5 6 7 8 3 1 C ID 2 ЖЭ 3 c 53 Ez azt jelenti, hogy például ez az írás elsősorban a 7—8. osztályosokat érdekli (a körben levő szám a törekvés megvalósításának szintjét osztályozza, ahol a 10 pont jelenti a maximumot), iskolai anyagában azonban inkább a 6—7. évfolyam tanulóinak jó, de nyelvi szempontból a kilencedikeseknek és a középiskolásoknak hozzáférhető csak igazán. Ez az írás tehát nem felel meg (mert az egyes törekvések nem fedik egymást!) a „Priateľ“ olvasói profiljának. A mi feladatunk, hogy a meglevő lehetőségeket, tehát a „Priatel“-t is, a lehető legrentábilisabban használjuk fel a nevelési-oktatási folyamatban. Mindez azonban az értékelés egy objektívebb formáját igényli —, s ehhez akartunk bizonyos szempontokat nyújtani. Egyelőre ennél többre nem vállalkozunk, mégis úgy véljük, hogy ez is hozzátartozik a további előrelépéshez. SZERKESZTŐSÉGI MEGJEGYZÉS: Mózsi Ferenc a „Priateľ“ szerkesztőségi ülésén elhangzott előadásának egy részletét közöltük azzal a céllal, hogy olvasóink a szempontok felhasználásával is értékeljék a folyóirat egy-egy cikkét, egy-egy számát. A Szocialista Nevelés szívesen közöl ilyen tárgyú, objektív hangvételű, segíteni akaró írást. A GALÄNTAI JÁRÄS MATEMATIKA OKTATÁSÁNAK KORSZERŰSÍTÉSÉRŐL Napjainkban sokat panaszkodunk a számtan-mértan oktatását illetően. A helyzettel senki sem elégedett. A tanítók, a gyerekek, a szülők és az egyes iskolatípusok is egymást okolják a számtan- mértan tanításának eredménytelenségéért, így van ez talán az egész világon. Ezért minden osztályban — így nálunk is — egyre követelőbben lép fel a matematika- oktatás korszerűsítésének igénye. Világszerte több kísérleti iskolában már bebizonyították, hogy a normális szellemi fejlettségű gyermekeknél a korszerűbb módszerek alkalmazásával a legalsó fokon is nehézség nélkül kialakíthatók az alapvető készségek, erőteljesebben fejleszthető az önálló gondolkozás. A matematika-oktatás korszerűsítésére irányuló elgondolások már megértek arra, hogy kilépjenek a kísérleti iskolák falai közül, bevált módszereiket, eszközeiket, tapasztalataikat felhasználhatjuk az érvényben levő tanterv keretei között is. A korszerűsítéssel kapcsolatos bel- és külföldön szerzett gazdag tapasztalatokat kell felhasználni úgy, hogy nem változtatjuk meg az érvényben levő tantervet. Tehát a tanulók túlterhelése nélkül, a jelenlegi könyvek és a példatárak használatával szeretnénk eredményesebben tanítani az „öreg“ tanterv alapján úgy, hogy elsősorban a gondolkodás fejlesztésére, az összefüggéselemzésre, a problémalátásra, a problémamegoldásra, az önálló ismeret- szerzésre fektetjük a fő súlyt. A korszerűsítést egy körlevéllel kezdtük, amelyben „A tanító“ című módszertani lap „Korszerű matematikaoktatás“ című rovatára, a budapesti Televízió „Pedagógusok fóruma“ adásainak „A korszerű pedagógia műhelyéből“ című sorozatára, a „Szocialista Nevelés“ 1971/7. számában közölt didaktikai tesztekre hívtuk fel az igazgatókon keresztül az 1—5. osztályokban tanító kollégák figyelmét. A körlevélhez mellékeltük a cseh nyelvű, modernizálással foglalkozó irodalom és munkalapok jegyzékét is. Egy másik körlevélben a „Vakáció — szórakozás, rejtvény, játék“ című munkafüzetet propagáltuk. Ezt a munkafüzetet járásunk szinte valamennyi második vagy harmadik osztályba lépő tanulója részére beszereztük. A munkafüzet bevezetéséből és használatából adódó oktató-nevelő hatás jelentőségével külön összejövetelen is foglalkoztunk, a kitöltéséhez pedig a pedagógusoknak és a szülőknek is külön- külön írásban is módszertani segítséget adtunk. A szülőknek a következő témákban segítettünk: — Oktató-nevelő munkánk csak akkor lesz 14
