Szocialista Nevelés, 1970. szeptember-1971. június (16. évfolyam, 1-10. szám)

1970-09-01 / 1. szám - Lúčan, Matej: Az iskola a konszolidáció útján

okozott kárt, és amikor pótmunkahelyről gondoskodnak számára, a reakció hívei embertelenséggel vádolnak minket. Ezzel kapcsolatban talán beszélni kellene a pártigazolványok cseréjéről is. Itt egyértelmüleg meg kell állapítani, hogy a pártigazolvány az iskolai szolgálatban sem puszta munkakönyv. A pártbeli szervezettség és a munkabeosztás nem ugyanaz. Mindazok után, ami 1968- ban nálunk történt, és azon tapasztalatok alapján, ahogyan egyes párttagok a helyüket megállták, elkerülhetetlenné vált, hogy a párt megtisztítsa sorait azoktól, akik visszaéltek tagságukkal vagy nem nőttek fel hozzá. A pártigazolványok cseréje után egységes, eszmeileg és politikailag szilárd, tevékeny pártnak kell születnie.

A pártigazoiványok cseréje után tehát a nem párttagok száma a tanítóság körében is megnövekszik. Ez azt jelenti, hogy akik nem kapnak pártigazolványt, azoknak el kell hagyniuk az iskolai szolgálatot. Persze ez csak abban az esetben fordulhat elő, ha a szocializmus elszánt ellenségei voltak, és bár zsebükben volt a pártigazolvány, 1968-ban szervezői lettek az állam alapjai ellen intézett támadásnak, illetőleg pedagógiai működésükben ellentétbe kerültek a szocialista iskola követelményeivel. Ez már nemcsak a párti hovatartozás kérdése, hanem az egész szocialista társadalom ügye, amely köteles védeni az ifjúságot a romboló hatások ellen.

Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a múlt iskolai évben az iskolaügyben is, mint ahogyan egész társadalmunkban, nem csekély eredményeket értünk el a viszonyok konszolidációja és normalizációja terén. Az iskola — a szocialista társadalom és nevelés céljaival összhangban — újból elsősorban fő küldetésének — az oktatásnak és nevelésnek a szolgálatába állott. Az eddigi tények bizonyítják, hogy az elmúlt iskolai évben a tanításban is jobb eredményeket értünk el, mint az előző években. A tanulók a tanulást tekintették elsőrendű kötelességüknek. A különféle kétes összejövetelek, tüntetések, meetingek a múltba tartoznak. A párt jelenlegi politikája az iskolaügyben is megnyeri valamennyi becsületes pedagógus támogatását és az ifjúság rokonszenvét. Jelentős ténynek kell tekinteni a marxizmus—leninizmus tanításának átszervezését a főiskolákon és azt, hogy megvetették alapját az új, egységes ifjúsági szervezetnek. Lenin születésének 100. évfordulója, a CSSZK-nak a szovjet hadsereg általi felszabadításának 25. évfordulója, a Szovjetunióval és a többi szocialista állammal felújított kapcsolatok, sok iskola és tanító kezdeményezése az iskolák nevelési feladatainak teljesítésében arról tanúskodnak, hogy az élet az iskolákban is, a legérzékenyebb területen, a nevelésben a normális kerékvágásba lendül.

Természetesen mindez csak kezdet a szocializmus eszméjének az iskola életébe való újbóli meghonosítása terén. A fiatal emberek, sőt a tanítóság egy része nem vetette el a különféle illúziókat és téveszméket, amelyeket a „csehszlovák tavasz“ szervezői oltottak beléjük 1968-ban. Sokan még a várakozás álláspontjára helyezkednek, s titokban különféle jelszavakkal ellenállást szerveznek a párt jelenlegi politikája ellen, hogy fékezzék a konszolidáció lefolyását. Ezért az igazi veszély ellen folytatott harc az osztályharc fő frontja volt és lesz is, ez a harc pedig társadalmunk belsejében és nemzetközi fórumon egyaránt zajlik. Ezt a harcot be kell fejezni valamnenyi becsületes ember segítségével, akiket be kell kapcsolni a konstruktív munkába, akkor is, ha a múltban egyes kérdésekben tévedtek is, és ideiglenes tájékozatlanságnak estek áldozatul.

A nevelés terén alapvető feladatunk — s ennek a jövőben is figyelmünk középpontjában kell állnia —, hogy célja a fiatal emberek belső meggyőződésévé legyen, hogy ne elégedjünk meg a beleegyezés vagy tiltakozás formális megnyilatkozásaival. A szocializmusért folytatott harcunk legjelentőesbb szakasza éppen az, hogy az ifjúságot tartósan megnyerjük a szocialista hazáért, a lenini gondolatért végzett aktív, alkotó munka érdekében. És az iskola ebben a harcban nem maradhat le, ellenkezőleg — az élen kell járnia.

3