Szocialista Nevelés, 1970. szeptember-1971. június (16. évfolyam, 1-10. szám)
1971-05-01 / 9. szám - Pukkai László: Mit készítsünk, mit rajzoljunk történelemórán? / Könyvekről
szereti felhívni magára a figyelmet, szeret az érdeklődés középpontjában állni. Időnként mellőzöm az ilyen gyerekek szerepeltetését, természetesen olyan formát választok, hogy a gyerek ne határozottan mellőzésnek érezze ezt, inkább mintegy próbának, vajon a többiek, mások, hogyan tudják megoldani a feladatot. Mindennapi munkámmal megpróbálom elérni, hogy az óvodába lépés első percétől pozitív hatások érjék a gyerekeket, hogy nyugodt, kellemes, baráti légkör segítse elő számukra a beilleszkedést, hogy a közösen végzett munka, játék, velejárója a közös élmény legyen. Könyvekről Mit készítsünk, mit rajzoljunk történelemórán? Szerkesztette: VLADÄR ERVIN Tankönyvkiadó, Budapest, 1970 Az elmúlt ősz folyamán látott napvilágot Magyarországon az Országos Pedagógiai Intézet történelmi tanszékének szerkesztésében a „Mit készítsünk, mit rajzoljunk a történelemórára?“ című, tartalmában alapos, módszerjavaslataiban praktikus módszertani segédkönyv, amely a történelemtanítás tárgyi feltételeinek megjavításához ad ötletet és tanácsot. A könyv első részében a történelemszertár és az iskolamúzeum kiépítését ismerteti nagyon egyszerű javaslatokkal, konkrét rajzokkal illusztrálva. A segédeszközöket önsegélyezés útján is nagyon egyszerűen elő kell állítani. Érdekes javaslatokat találhatunk itt a térképtartókkal, múzeumi szekrényekkel kapcsolatban is. A második rész tárgyalja a címben foglaltakat. Találhatók itt térképek, óravázlatok, diagrammok, felölelve szinte az egész alapiskolai és középiskolai tananyagot. A rajzok változatosak, mentesek minden sematizmustól, így használatuk nem unalmas a tanulók számára. A rajzok, vázlatok elkészítéséhez közepes képzőművészeti képesség is elegendő. Ügyes megoldásokat találhatunk a könyv harmadik részében, melynek címe: Technikatörténeti modellezés. Itt elsősorban az első társadalmi formációk anyagi, tárgyi kultúrájának ábrázolási lehetőségeivel ismerkedhetünk meg, saját magunk, vagy a történelemkor tagjai elkészíthetik e javaslatok szerint azokat a szerszámokat, amelyeket elődeink használtak az említett korokban. E könyv olyan kérdésekre megpróbál válaszolni, amelyek gyakran a tantárgybizottságok vitájának alapját képezik. Többek között a diavetítők, s más modern segédeszköz használatáról van szó. A legfontosabb rész azzal foglalkozik, hogyan készíthetünk magunknak olyan segédanyagot a vetítőkbe, melyet a segédeszközökkel ellátó szervek még nem állítanak elő. Az utolsó fejezetben az auditív segédeszközökön van a hangsúly: lényege a magnetofon, lemezjátszó igénybevétele. Nem feledkezik meg az élőbeszédről, szemtanúk elbeszélésének magnóvételéről sem. A könyv végén értékes és hozzáférhető irodalom is található, valamint azoknak a lemezeknek a jegyzéke is, melyeket bizonyos témaköröknél felhasználhatunk a tanítási órán. Végezetül megállapíthatjuk, hogy ez az érdekes segédkönyv bőven ellátja a pedagógusokat ötletekkel, konkrét segítséggel, mind az auditív, mind a vizuális segédeszközökkel kapcsolatban. PUKKAI LÁSZLÓ 282
