Szocialista Nevelés, 1970. szeptember-1971. június (16. évfolyam, 1-10. szám)
1970-12-01 / 4. szám - Németh Kálmán: Idegen nyelv tanítása hétéves kortól / Az alsótagozati nevelés életéből
Az Arany János kísérleti iskolában, az angol szakosított tantervű osztá- lyokban végzett, és részben publikált [1969], hivatalos kísérlet mellett, az utóbbi két iskolai évben másodikos fakultatív csoportokat is tanítottam angol nyelvre. Ennek az új kezdeményezésnek az általános elvi meggondolásokon felül, néhány konkrét gyakorlati indító oka is volt. Egy személyes ok: hogy kipróbáljam a 3. osztályban jól bevált, azóta kiadásra is rendezett, Games and Songs c. összeállításomat ebben a korosztályban is. Másik ok, hogy egy régebbi problémára keresek megoldást: A közvetlen szituációkban (gyermekjátékokban, vetélkedőkben, jelenetekben), hosszabb és bonyolultabb szövegeket is könnyen megjegyeznek a tanulók ... A nyelvtanulás folyamatának az efféle alapokról való tervszerű továbbfejlesztése azonban túl bonyolultnak látszik. A harmadik ok az új, a végleges, 3—4. osztályos tankönyv tanítása közben felmerült gondolat, hogy a szóbeli kezdő szakasz egy évvel korábbra helyezése, illetve egész évre való növelése megkönnyítené a könyv programjának eredményes teljesítését. A játékok és dalok (Games and Songs) vonatkozásában előre kell bo- csátanom, hogy nem olyan kiegészítő anyagokra gondolok, amelyeket az óra hangulatosabbá tétele érdekében ajánlanak mostanában sokan és ajánlottak régebben is. Többről van szó. Arról a meggyőződésről, hogy az alsó tagozatos idegennyelv-oktatás teljes egészét ilyen természetes alapokra kell helyezni és ebből fejleszteni tovább. A játékok és dalok 2. osztályban való használhatósága tekintetében nem volt sok kétségem, és nem is csalódtam. Legfeljebb a használhatóságuk, hatásuk magas foka lepett meg. A gyermekek szívesen tanultak. A 45 perc mindig kevés volt számukra. Év végén sem lankadt az érdeklődés. Érdekes az is, hogy az angol órákon elért teljesítmények alapján készített rangsor teljesen egybeesik a tanulmányi átlagok rangsorával. A továbbfejlesztés problémáján azonban érdemes elgondolkozni. Kiindulási alapelvem a mozgás és a beszéd, illetve a tevékenység és a tudat egységének gondolata volt. „A beszéd és a mozgás genetikus egységének nagy a jelentősége, a nyelvi jelek és eszközök elsajátítása és az emlékezetbe vésése szempontjából, mivel a mozgási cselekvések és a motorikus képzetek a hallási és a logomotorikus képzetekkel társulva a beszéd terén támogatólag hatnak“ — írja Marek a „Nyelvoktatás kora gyermekkorban“ c. cikkében. (1967) — De a felnőttek nyelvoktatásától is biztatást kaptam. Carrol egyik cikkében (1965) egy kaliforniai katonaiskolában végrehajtott kísérlettel kapcsolatban ezeket írja: „A nyelvtanulást drámai módon megkönnyíti az, hogy konkrét tárgyakat és fizikai cselekvéseket jelentő szavakat olyan tényleges motorikus előadással kapcsoljuk össze, amely magában foglalja az illető szavakat és cselekvéseket.“ íme, a katonaság foglalkozásai keretében található szűk lehetőségek milyen jelentőssé válhatnak. De menynyivel jelentősebb, mennyivel több lehetőséget kínál a gyermekek körében természetes, mozgás-beszélés játékok végtelen sora. Ezeknek a kétségtelenül helyes kiindulási alapelveknek és a gyakorlati munka során szerzett tapasztalatoknak látszólagos ellentmondásaiból a következő tanulságok szűrődtek le: A cselekvéseket kísérő mondanivalókból automatikusan sohasem lesz igazi beszédtevékenység. Gátlásmentesen felidéződnek a begyakorolt mon- dókák a begyakorolt helyen, de hosszú távon, éppen olyan értelmetlen, „halandzsa“ szintre süllyednek, mint a gyermekek körében olyan „csodálatos könnyedséggel“ megtanult ritmusmon- dókák. Még az egyszerű utasítások (Come here, Go out of the room), amelyek számtalanszor előfordulnak, és amelyekre mindannyiszor végrehajtják a kívánt cselekvéseket, sem válnak automatikusan alkalmassá arra, hogy a tanulók új mondatok alkotásában felhasználhassák őket. Valósággal újra kell tanítani ezeket a kifejezéseket is, hogy a produktív beszédtevékenység gyakorlására alkalmassá váljanak. 110