Szocialista Nevelés, 1970. szeptember-1971. június (16. évfolyam, 1-10. szám)

1970-09-01 / 1. szám - Mázik Mihály: Zenei játékok

lyok eredményeivel. Az igazgatóság az eredményeket a pedagógiai tanácsülésen értékeli, és a módszertani munkaközösség az eredmények elemzésének figyelembe vételével állítja össze féléves munkatervét.

Tapasztalataink azt mutatják, hogy az ilyen és hasonló felméréseknek, ha ezek eredményeit a tanulókkal is megbeszéljük, rendkívül nagy ösztönző ereje van. Ugyanakkor szükséges,

hogy jó érzékkel beépítsük a dolgozatok sokoldalú elemzését a pedagógiai irányító tevékenységbe. A tanító a mit, hogyan tudnak a tanulók, hol, mekkora a felejtési koefficiens és miért, az igazgató pedig az ellenőrzések tervezése, a pedagógiai tanács, a módszertani munkaközösség szempontjából. Felmérésünkkel csak így érhetjük el a kívánt eredményt.

MK

Zenei játékok

MÄZIK MIHÁLY tanító, Tornaűjfalu

A zenei játékok vonzóak, érdekesek, és oktató-nevelő küldetésüket is teljesítik. A zenei nevelés óráinak utolsó részében, úttörő összejöveteleken, sőt

jutalomként, az utolsó tanítási óra végén alkalmazhatók.

Ilyenek:

1. Egy kiválasztott dal szövegének töredékét cédulára felírjuk és kiosztjuk a tanulók között. Aki a gondolattöredékből legelsőnek kitalálja a dalt, az lesz a győztes. Neve felkerül a táblára. Ezt követi a dal közös éneklése.

2. Ennek egy nehezebb változata a következő. Egy-két tanuló kimegy a folyosóra. Ezután a szavakra bontott dalszöveg-töredéket kiosztjuk a tanulók között. A kiosztáskor a szavak sorrendjét megváltoztatjuk, s ilyen formában olvastatjuk el. A versenyzők feladata a dal címét kitalálni, és az első sorát elénekelni.

Az értékelés azonos az elsővel

3. Telefonálás. — A tanulókat 2—3 irányban vonalba állítjuk (egy vonal 4—5 tanuló hosszúságú). A központból kiinduló dalmondatot egyidőben továbbítják a telefonvonalak . A tanító dalmondatát a tanulók halkan egymás fülébe dúdolják, vagyis a táviratot feladják. A „végállomások“ ezt megszólaltatják, átadják. A vonalak végén álló tanulók eg énként eléneklik a dallamot. A legjobb „telefonvonal“ pontot kap.

4. Dramatizáció. Egy tanuló a kiválasztott és elénekelt dalt eljátssza, mondanivalóját mozdulataival kíséri. A dalok kiválasztása nagyon fontos. Pl.:

A rátóti legények, Űj a csizmám, a szögre van felakasztva. Piros alma csüng az ágon. A bundának nincs gallérja.

5. Az emlékezőtehetség fejlesztését szolgálja a következő játék: Néhány szót felírunk a táblára, mely több dalban is szerepel. Ki tud olyan dalt mondani, amelyben a felírt szavak más formában szerepelnek.

Pl.: rózsa, madárka, hej, stb.

6. Ritmikusan kikcpogni-kidobolni — egy meghatározott dalt. A versenyzővel előzőleg ismertetjük a dalt, majd kitapsolja. A megfejtett dalt közösen kitapsoljuk és elénekeljük.

7. Dallam bújtatás. Az egyik csoport dúdolni kezd egy dalt, (no, la, va,

stb. szótagokkal) egyszerre a hang „elvész“ (a dallamot a csoport belső énekléssel tovább énekli), majd adott jelre a dalt újból megszólaltatják. A versenyben álló csoportok szerepet cserélnek, s a megfejtett dalokat közösen eléneklik. 10