Szocialista Nevelés, 1970. szeptember-1971. június (16. évfolyam, 1-10. szám)

1970-11-01 / 3. szám - M.F.: Stílusismertető szemléltetéssel

STÍLUSISMERTETÖ SZEMLÉLTETÉSSEL Olvasóink kérésére folytatjuk a tanítás során szemléltetésül felhasználható képek közlését. Az elkövetkező számokban egy-egy kor stílusának legjellem­zőbb jegyeit összefoglaló tablót közlünk. A tablót R. Broby—Johansen: Ember és művészet c. művéből (Gondolat, Budapest, 1965J fényképeztük. A neves dán művészettörténész, szinte az egész világon ismert könyvének, lapunkban kö­zölt stílusösszefoglalói a tanítás során jó segédeszközként szolgálhatnak (fő­leg, ha epidiaszkóppal vetítjük, vagy 70X100 cm falikép formájára nagyítva mutatjuk be). Éppen az utóbbi években érezzük elsősorban az irodalom tanításában jogos­nak a stílusirányzatok irodalmunkbeli „nyomozását“, s ennek kapcsán sürge-- tőbbnek szintézis iránti vágyunkat. Enélkül ugyanis az oktatómunkát két ve­szély fenyegeti. Egyrészt félő, hogy az egyes íróportrék rajza mögött elsik­kadnak az irodalmi folyamatok. Másrészt rossz megoldás, ha az összefüggése­ket úgy akarjuk megteremteni, hogy az irodalmat a történelem függvényeként kezeljük. Dilemmánkat a stílusok elmélyültebb ismertetése oldhatja fel. Ez megmenekítheti az irodalomtanítást a társadalmi-történeti fejlődés illusztrá­ciójából, az idegen összefüggések hangsúlyozásától, de a társadalomtörténet gazdasági tényezőinek rövidzárlatos alkalmazásától is. A stílusirányzatok a művészetek sajátosságaiból adódó, nyilván azonban felépítmény-jellegével is számot vető rendszerezést ajánlanak. E felismerést nemcsak az összefoglalá­sok során, nemcsak a kor bevezetéséhez szükséges nagyobb tabló megfesté­sekor, de az írói életrajzok mögött húzódó összefüggések feldolgoztatásában is hasznosíthatjuk, nem utolsósorban éppen a műelemzések során. Hiszen az irodalmi alkotás jellemző vonásainak kidomborítása, a stílust és a kort jellem­ző alkotást karakterizáló jegyek ismerete híján, aligha lehetséges. A közölt képek (összesen tíz képet közlünk, minden számban kettőt) a tör­ténelem, az irodalom, a képzőművészet, de akár a zenei nevelés során is fel­használhatóak. M., F. Görögország, az antik görögség: Az archaikus kor: i. e. 1000—600 Klasszikus kor: i. e. 500—400 Helleizmus: i. e. 300—100 Róma, a régi Róma: Helleizmus: i. e. 300—100 Köztársaság: i. e. 50—30 Császárság: i. e. 30—i. u. 285

Next

/
Thumbnails
Contents