Szocialista Nevelés, 1969. szeptember-1970. június (15. évfolyam, 1-10. szám)

1969-10-01 / 2. szám - Hofer Lajos: Útmutató az 5. és 6. osztály számára készült történelmi applikációs képekhez

soha nem lehet a játékosság öncél, csupán eszköz oktató-nevelő munkánk megvalósítására. A tanulók fejlődésének megfelelően fokozatosan csökkentenünk kell, hogy az oktatásból egyre jobban a belátásból fakadó, erkölcsi indítékokkal alátámasztott tudatos tanulói aktivitás alakuljon ki. A játékos, vetélkedő órákon a lassúbb gondolkodású, de alapos tudású gyermekek számára is biztosítani kell a szereplési lehetőségeket. A gyors észjárású tanulók túlzott szerepeltetése az órákon könnyen a „sztár“ szellem kialakulásához vezethet, ami akadályozója lehet a jellem helyes irányú fejlődésének.

(Zukovits Imre: A játékosság szerepe az oktatásban, Módszertani Közlemények 1969. 1. sz., 7—12. o.)

útmutató

az 5. és 6. osztály számára készült történelmi applikációs képekhez

Országos Tanszergyártó és Értékesítő Vállalat Budapest 1968.

Összeállította: Dr. Szebenyi Péter

Az applikációkkal először a szovjet metodikusok foglalkoztak a történelem- tanítást illetőleg. Magyarországon az Országos Pedagógiai Intézet Történelem Tanszéke foglalkozik ezzel a problémával. Kutatási eredményeképpen adta ki a fenti könyvet is. Ezenkívül kiadott hozzá 10 nagy több színű applikációs táblát is. A táblát a Magyar Könyvesbolt 1969. júniusában megrendezett tanszerkiállításán Bratislavában a csehszlovákiai magyar tanítóság is láthatta és meg is rendelhette.

A történelmi applikációs figurákat elsősorban az alapvető történelmi fogalmak megszilárdítására használhatjuk fel. Az applikációs ábrák az elvont fogalmakat konkrét formában mutatják be, és így a közvetlenül nem érzékelhető általános fogalmakat szemlélhetővé teszik. Mivel a tizenkét-tizenhárom éves gyermeknek nincsenek megfelelő képzetei a múltról, a korszerű történelmi fogalmak kialakításához igen jó szolgálatot nyújt az applikáció.

Az applikációs rajzok előnye, hogy a történelmi fogalmakat külön-külön ábrázolják, az alakokat mozgatni is tudjuk. Így ugyanazokkal a figurákkal a fogalmak közötti viszonyokat is kialakíthatjuk.

Az alábbiakban a következő módszertani következtetéseket vonhatjuk le:

1. ) Az applikáció nem csökkenti, hanem fokozza a sokoldalú történelemtanítás és az analizáció-szintetizáló feldolgoztatás szükségességét. a

2. J A fogalmi applikációkat nem a pedagógus' magyarázatának illusztrálására, hanem a tanulók bevonásával végzett munka eredményeinek rögzítésére kell felhasználni.

3. ) A megismert fogalmi applikációkat újabb tények feldolgozásakor alkalmaztatni kell a gyerekekkel.

Az applikáció feladata a történelmi fogalmak megszilárdítása, kialakítása, felhasználása és ezáltal a tanulók önálló gondolkodásának fejlesztése.

Ezenkívül a történelmi tér dinamikus szemléltetését is adják a képek.

Az első tábla az őskort ábrázolja. Ennek a témakörnek a tanításához a következő applikációs anyag áll rendelkezésre: ősember, bölény, tigris, juh, tűz, rabszolga, ökölkű stb.

A történelem forrásai című egység megbeszélése után a pedagógus három részre osztja a táblát és felírja:

íratlan emlékek Kezdetleges körülmények

63 írásos emlékek között élő népek