Szocialista Nevelés, 1969. szeptember-1970. június (15. évfolyam, 1-10. szám)
1970-01-01 / 5. szám - Kecsey Károly: A magyar tannyelvű iskolák helyzetéről a volt Kelet-szlovákiai kerületben
megfelel a kerületi átlagnak, vagy annál valamivel jobb. Ha azonban figyelembe vesszük a három járási méretben kimutatott összehasonlítást a magyar illetve szlovák iskolák között, a 2 százalékkal jobb átlagos eredmény a magyar tannyelvű iskolák javára bíztató. Ez azonban semmiképpen sem ad okot a teljes megelégedéshez, mert így is 11 769 tanulóból 934 megbukott. A magyar tannyelvű kilencéves alapiskolákban kimutatott cca 2 százalékkal jobb átlagos eredmény bizonyos mértékben indokolt is. A magyar tannyelvű iskolákban lényegesen kevesebb a nem képesített tanító, mint a szlovák tannyelvű iskolákban. Tanulóink nem küzdenek az idegen tanítási nyelv elsajátításának nehézségeivel, míg a szlovák iskolába járó magyar anyanyelvű gyermek számára ez nagy hátrányt jelent, befolyásolja tanulmányait s természetesen az illető szlovák tannyelvű iskola eredményét is. Különös problémát képez az 1. osztályban bukott tanulók nagyon magas százaléka, ami azonban kelet-szlovákiai specifikum, s lényegében a cigány származású gyerekek problémája. Sajnos az eddig foganatosított különféle intézkedések ellenére sem tudtuk ezeknek a gyerekeknek az iskolalátogatását kellőképpen befolyásolni. «*>- * A bukásszázalék kimutatása természetesen csak részben tükrözi a tanító munkájának eredményét, sikerét. Az érdemjegy a tanuló tudásának csak külső, formális kifejezése — természetesen pedagógiai, pszichológiai szempontból nagyon fontos. Különféle ellenőrzések, felmérések azt mutatják, hogy a tanulók tudása és annak érdemjegybeni kifejezése között az egyes iskolákban még mindig nagy a különbség. Járási tanfelügyelőink ellenőrző munkájuk keretében egyre rendszeresebben mérik fel a tanulók tudását, és elsősorban ennek alapján értékelik a tanító munkáját. A tőketerebesi járásban tanfelügyelőink a múlt iskolai évben egy hasznos járási tanítói értekezletet rendeztek, ahol az egyes iskolák munkáját, eredményét az előzőleg végzett felmérő ellenőrzések alapján értékelték. Kerületi méretben évente egyszer megrendezésre került az I. és II. ciklusú magyar tannyelvű iskolák igazgatóinak összejövetele, ahol főleg a II. ciklusú iskolákra felvett tanulók felkészültségét értékelték az igazgatók a felvételi vizsgák, illetve az 1. osztályban elért eredmények alapján. Nagyon sok' esetben előfordul, hogy a tanító jó hírneve nem minden esetben azonos munkájának eredményével. A kilencéves alapiskola oktató-nevelői tevékenységének egyik legjelentősebb mutatója a kilencedik évfolyamot befejező tanulók továbbtanulási igénye. Erről a következő táblázatok adnak áttekintést. 7. sz. táblázat A II. ciklusú iskolákra felvett 15 éves ifjúság áttekintése az utolsó 15 év alatt. év IX.1.HEZ. 15 ÉVESEK EGYÜTT А IX.O-T BEFEJEZTE % FELVETT TANULÓK A II. CIKL. ISKOLÁKRA •• AK % SZAKKÖZ./. % MEZÖ6 SZ.K.I. % //. c. EGYÜTT % 1964 1217 1014 80,0 286 23,4 155 12,7 69 5,6 510 41,8 1965 1119 87 Ô 78,4 196 17,5 151 13,5 43 3,8 390 34,8 1966 1314 1146 82,7 207 15,7 212 16,1 54 4,3 4 73 35,9 1967 1380 1068 7 7,4 176 12,8 241 17,4 50 3,6 466 33,8 1968 1360 1084 79,0 222 16,3 237 17,4 52 3,8 511 37,5 ** a többi kerületben lévő iskolákban és a szlovák tannyelvű iskolákon kívül.
