Szocialista Nevelés, 1969. szeptember-1970. június (15. évfolyam, 1-10. szám)
1970-01-01 / 5. szám - Egy boldogabb új év záloga: tudásvágy és minőségre törés
Persze volt eset, amikor csatát vesztettünk, amikor javaslatainkat, elképzeléseinket nem realizálhattuk. Ez is természetes, mert az életben ez mindig is így volt, így van, és valószínűleg így is lesz. A nemzetiségi iskolák irányítása és fejlesztése többfrontos, nehéz harc. A csehszlovákiai magyar pedagógusok kivétel nélkül tagjai egy egészséges, mind ez ideig győzelmes hadseregnek, melynek ereje éppen az egységesen és félreérthetetlenül megfogalmazott célkitűzésben rejlik: a csehszlovákiai magyar ifjúság, gyermekeink minél sikeresebb szocialista nevelése programjában. Ennek érdekében a mi pedagógiánknak, Herkules módjára már bölcsőjében meg kell fojtania a kígyókat, éljenek azok akár bennünk vagy rajtunk kívül. Legyen az akár kényelemszeretetünk vagy egyesek provinciális elszürkülése, a rosszindulat vagy a megnemértés, mert csak így kerülhetjük el a gonosz sorsok Nessus-ingét.“ A vitában, melyben sok hétköznapi gyakorlati probléma merült fel, melyre lapunk majd még visszatér — többen említették, hogy a romantikát egyesek rosszul értelmezve, valamiféle önsirató bánatot, eltűnt szépségeket, elsüllyedt régi dicsőséget sirató fájdalmat idézgetnek a vissza- hozhatatlan múltat, a síri árnyakat idéző laposan nótás romantika felületes dallamán. Es így a romantikus müvekben ugyan megjelenik a múlt daliásán délceg hőse, de azt már kevésbé értik, hogy valójában ez egy küzdelmes, messze jövőbe néző emberideál. „Hangja, ahogyan kibontakozik a mohosult romok és regék ködéből, egyre tündöklőbb, fényesebb, előbb még komor halotti hang, most már az élet diadalmas hősi harsonája. Vesd le ezt a zsibbadt, bánatot, ébredj ebből a bágyasztó álomból — hirdeti a régi bánat, régi álom hőse —, ne halottőrzője, hanem folytatója légy a múltnak az új életben: hass, alkoss, gyarapíts!“ (Tóth Aladár) Ha mi korszerűen akarjuk értelmezni és tanítani a múlt század irodalmát és annak ember-ideálját, akkor hősi, lázasabb szenvedélyes erőfeszítéssel kell megértetnünk a reformok szózatának él e t - а к ar ás át és műnk a - hitét. A vita abból a keserű felismerésből fakadt, hogy mennél meszebb kerülünk az idő sodrában a múlt század nagy reformszellemétől, annál távolabb sodródunk az építőmunkába vetett igaz hittől is, mely annak idején hevítette a nagy magyar lelkeket. A jelenlevők végül is megállapították: a politikai konszolidáció igazi tartalma végső soron éppen az, hogy hadállásainkat az életet ismerő és szerető, ezt szebbé és jobbá tévő ember nevelését soha fel nem adhatjuk. Az e téren elért sikerek szabják meg a pedagógusi tevékenység eredményességét. S ennek legfontosabb záloga: a minden téren versenyképes tanulóifjúság nevelése. A Szocialista Nevelés szerkesztőbizottsága e gondolatok jegyében kíván minden olvasójának sikerekben gazdag, boldog új évet. 131