Szocialista Nevelés, 1968. szeptember-1969. augusztus (14. évfolyam, 1.12. szám)
1969-05-01 / 9-10. szám - Hasák Vilmos: A gimnáziumi magyartanítás új tanterve
Magánhangzóink osztályozása ajakműködés és időtartam szerint. A zárt, ill. a nyílt e megkülönböztetése. A hangrend, illeszkedés, kiesés, váltakozás. A mély, magas, vegyes hangrendű és vegyes hangalakú szavak. A magánhangzók találkozása. A magánhangzók időtartamának helyesírása. A mássalhangzók felosztása az akadály helye és minősége szerint. A mássalhangzók felosztása a hangszalag működése és időtartam szerint. A mássalhangzók kapcsolódásának törvényei, a hasonulás, összeolvadás, kiesés, rövidülés. A részleges hasonulás. Zöngésség szerinti hasonulás. A teljes hasonulás. Az összeolvadás. A mássalhangzó-kiesés, a rövidülés. A mássalhangzók időtartamának jelölése; a höznyelvben hosszan ejtett mássalhangzók rövid jelölése. A helyes köznyelvi kiejtés. A mássalhangzók időtartama nyelvtani kötöttségük szerint. A j hang kétféle jelölése. Helyes kiejtés, szép magyar beszéd. A magyar nyelv zeneisége. Hangjelölés a magyar családnevekben, az idegen szavakban, a tulajdonnevekben és a rövidítésekben. A szótag. A szavak elválasztása. Az ábécé, a teljes ábécé, a betűrend. 4. A szókészlet rétegei (kb. 7, ill. 4 óra) A szótan felosztása. A szókészlet nagysága, rétegei, az alap- és peremszókészlet. A stílusrétegek. A szótártípusok. A köznyelv. A magyar nyelv értelmező szótára. Az irodalmi nyelv szókincse. A tájnyelv. Szakmai szavak. A társadalmi rétegnyelvek szókincse. Szakszótárak, szótár, lexikon. Az idegen szavak. Az idegen szavak szótára. Az archaizmusok és neologizmusok. 5. A szó jelentése (kb. 4, ill. 3 óra) A szó hangalakjának és jelentésének kapcsolata. A hangutánzó és hangulatfestő szavak. Az egy- és többjelentésű szavak. A szavak állandó és alkalmi jelentése (a kétnyelvű szótárak). Az állandó szókapcsolatok, szólások. A szólások hangulata, stílushatása, helyes használata. A szó hangulata, szerepe a stílusfestésben. 6. Nyelvünk szóképei (kb. 8, ill. 5 óra) Nyelvünk díszei a szóképek. A szókép stilisztikai szerepe, eredete. A költői jelző és a hangulat mint stíluseszköz. A metafora lényege. A megszemélyesítés; a szinesztézia. Az allegória. A szimbólum. A metonímia, a szinekdoché, az eufémia. A szókapcsolás helytelenségei. A szólásvegyítés. Az átvitt értelmű szóhasználat. A képzavar. Összefoglalás.
