Szocialista Nevelés, 1968. szeptember-1969. augusztus (14. évfolyam, 1.12. szám)

1968-10-01 / 2. szám - Kerékgyártó Imre: A tanulók értékelésének hibái

latban ezek többnyire egy-egy pedagógushoz és annak szaktárgyához fűződnek. B. G. tanuló osztályfőnöke történelem-földrajz szakos tanár volt. A gyermek véletlenül épp ezt a két tárgyat szerette legkevésbé. Az osztályfőnök nem is rejtette véka alá, hogy meggyőződése szerint B. G. semmirekellő, lusta, hanyag, ostoba fráter. Véleményével közhangulatot keltett a tanári közösségben. B. G. lett minden szidalom középpontja. Pedig kiderült, hogy B. G. szenvedélyesen foglalkozik a kémiával (a közvélemény hatására abból is csak közepest kapott]. Kiváló szervező (ifjúsági mozgalomban derült ki), és a legügyesebb tornászok közé tartozik. Személyiségének ezek az összetevői mind elsikkadtak az osztályfőnöki véleményben. Mindez akkor derült ki, amikor a továbbtanuláshoz készített osztályfőnöki jellemzés ezt az egyoldalú képet rögzítette róla, s ezzel szinte pontról pontra ellentmondott az ifjúsági szervezet sokkal reálisabb, sokoldalú személyiségrajzának.

3. A torz ítéletek. Jellemzőjük, hogy létrejöttükben szenvedélyek, sérelmek, indulatok játsszák a legjelentősebb szerepet. Persze nemcsak ellen-, hanem rokonszenvek is motiválhatják. Gyakori jelenség volt a koedukáció bevezetése után, hogy az addig csak fiúkat tanító tanárok enyhébb követelményeket támasztottak a lányokkal szemben. Gyengébb képzettségű pedagógusoknál előfordul, hogy ellenszenvük épp azok ellen fordul, akik szaktárgyukkal behatóbban foglalkoznak, s előbb-utóbb többet tudnak náluk. P. G. matematikusnál pl. sohasem szerezhetett jelest az a tanuló, aki már hivatalos beosztásának tekintette, hogy tanárát kisegítse a bajból, valahányszor a táblánál belesült a példába.

4. Előítéletek. Az egyik iskolában lopás történt. Sz. A. igazgató, hogy leegyszerűsítse a nyomozást, maga elé rendelte az érdekelt osztály három legrosszabb anyagi körülmények között élő tanulóját. Szerencsére az osztályfőnök még időben közbelépett, s bebizonyította — kissé több fáradsággal —, hogy épp a legjobb anyagi körülmények közt élő tanuló volt a

tettes. Természetesen az ehhez hasonló példák nem általánosak, inkább kirívó szélsőségek. Gyakori azonban a címkézés. K. F. az osztály bohóca. A. J. mindig fecseg. Holott K. F. egyszer bohóckodott, A. J. egyszer fecsegett. Az ilyen ítéletek fordított nevelést eredményeznek, közös bennük az elhamarkodott ítéletekkel, hogy a tanulót a címkéhez hasonlóvá teszik.

5. A merev ítéletek, vagy ahogyan a tanulók nevezik: a beskatulyázás. Eléggé általános pedagógiai betegség, forrása a testi, szellemi kényelem. Ez az oka, hogy vannak tanulók, akik nem tudnak eléggé hanyagok lenni ahhoz, hogy jelesnél rosszabbra, és mások, eléggé törekvők lenni ahhoz, hogy közepesnél jobbra feleljenek. Jellemzőjük, hogy romantikus jellemeket teremtenek, nem veszik figyelembe sem azt, hogy a jellem, a személyiség fejlődése sohasem felfelé ívelő egyenes vonal, hanem a nekilendülések és megtorpanások görbéje, sem azt, hogy minden személyiség az erények és hibák eredője. Az elmúlt években igen sok tanuló jellemzését volt alkalom tanulmányozni. Sajnos, nagyon kevés akadt köztük, amely megfelelő tájékoztatást adott volna a jellemzett tanuló személyiségének ösz- szetevőiről. Legtöbbjük közhelygyűjtemény volt csupán: a közösségbe jól beilleszkedik; több szorgalommal még jobb eredményeket érhetne el stb. Rengeteg olyan konfliktusnak elejét lehetne venni, amely a szülői ház és az iskola közt éleződik ki, ha minden pedagógus tiszteletben tartaná mindazt, amit a pedagógia és a pszichológia a gyermeki személyiségekről tanít. Érthetően minden szülőnek legféltettebb kincse: saját gyermeke. Ha azt az iskola beskatulyázva ítéli meg, azzal a szülőket, és rajtuk keresztül az egész társadalmat sérti meg.

Minden pedagógiai tanulmány veszélye, hogy olvasói egyetértenek megállapításaival, de rögtön hozzá is fűzik, ha mindezt meg akarnám valósítani a gyakorlatban, a rengeteg szemponttól képtelen lennék tanítani, nevelni. íme, most is a pedagógiának csupán egyik részterületét vettük vizsgálat alá, s mennyi követelmény áll