Szocialista Nevelés, 1968. szeptember-1969. augusztus (14. évfolyam, 1.12. szám)

1968-09-01 / 1. szám - Hasák Vilmos: Pedagógusaink sikeres szereplése a szlovákiai döntőben

és az újabb szemléltetési módokon kívül olyan szemléltetőeszközöket is alkalmaz, amelyeket saját maga készít. Példás lelkesedéssel tesz tanúbizonyságot arról, hogy a nyelvtanóra is ugyanolyan érdekes lehet, mint például egy fizikaóra. Helyesen mutat rá, hogy a nyelvtan szemléletes oktatása csak akkor lehet igazán eredményes, ha a magyar szakos jól ismeri a magyar nyelvet, mert csak így aknázhatja ki a megfelelő időben és helyen a nyelv sokoldalú összefüggéseit. A szakbírálök egyöntetű megállapítása szerint a szerző által ismertetett eljárások nagymértékben biztosíthatják a tanulók maradandó anyanyelvi ismereteit. Ezt a pedagógiai felolvasást első díjjal tüntették ki, szerzője 1000.— korona pénzjutalomban részesült.

HEIMLER LÄSZLÚNÉ, a Bratislavai Kilencéves Alapiskola tanítója, „A kifejezőkészség fejlesztése és a világnézeti nevelés az alapiskola alsó tagozatán“ című munkájában olyan problémákat érint, amelyek sok tanítónak okoznak fejtörést. A világnézeti neveléssel párhuzamosan bemutatja a gyermekek szókincse és kifejezőkészsége fokozatos fejlesztésének lehetőségeit. A szerző a fölvetett kérdéseknek nem csupán elméleti, hanem didaktikai vonatkozásaival is foglalkozik. A munkát egy bemutató óra leírása is kiegészíti. Ezt a pedagógiai felolvasást harmadik d jjal tüntették ki, szerzőjét pedig 600.— korona jutalomban részesítették.

KURCSA ANDRÄS, a Nagykéri Kilencéves Alapiskola igazgatóhelyettese, ,,A szemléltetés és az anyanyelv“ című pedagógiai felolvasásában részletesen ismerteti a klasszikus és a modern szemléltetőeszközök használatát. A szerző bemutatja, hogy mikor és milyen segédeszközökkel lehet szemléletessé tenni az irodalmi, fogalmazási és nyelvtani ismeretanyagot. Munkáját haszonnal forgathatják mindazok a pedagógusok, akik vagy nem ismerik, vagy nem tudják még használni az újabb segédeszközöket. Ezt a pedagógiai felolvasást szintén harmadik díjjal tüntették ki, és a szerző 600.— korona jutalomban részesült.

MÄZIK MIHÁLY, a Tornaújialusi Kilencéves Alapiskola tanítója, ,,A zenei nevelés jelentősége és formái az alapiskola 1 —5. é v- folyamában“ című munkájában beszámol azokról a módszeres eljárásokról és munkaformákról, amelyeket az oktatás során sikerrel alkalmazott. Bemutatja a gyermekek ritmuserzéke fejlesztésének különböző módozatait, és néhány új elemmel gazdagítja a dallamelsajátítási folyamatot. Az oktatómunkában különös figyelmet szentel a gyermekek gondolkodásmódjának, életkori sajátosságainak és az örömteli iskolai légkör kialakításának. Ezt a pedagógiai felolvasást ugyancsak harmadik díjjal tüntették ki, a szerző pedig 600.— korona jutalmat kapott.

MOLNÄR ANDRÄS, a Csatai Kilencéves Alapiskola tanítójának, „A zenei nevelés korszerűsítése“ című munkája szervesen kapcsolódik a szerző első pedagógiai felolvasásához. írója részletesen ismerteti módszeres eljárásait és gazdag tapasztalatait. Bemutatja, hogy miképpen fejleszti a zenei nevelés folyamán a tanulók esztétikai érzékét és hogyan hat a zene segítségével a tanulók érzelmeire. Oktató-nevelő munkájában a hagyományos ritmus- fejlesztési módozatok mellett új lehetőségeket is kipróbált. Óráin a dalok betanításában eredeti elgondolások is érvényesülnek, s ilyenkor elég gyakran igénybe veszi a korszerű technikai segédeszközöket. Ezt a munkát második díjjal jutalmazták, a szerző pedig 800.— korona jutalomban részesült.

POLKORÄB IRMA, a Kassai Kilencéves Alapiskola tanítója, „Hogyan fejleszthetjük a tanulók kézügyességét a munkára nevelés során az 1—5. osztályban“ című pedagógiai felolvasásában hálás témával foglalkozik. A munkára nevelés sokrétű problémakörében járatos szerző rávilágít, hogyan lehet a szóban forgó feladatot sikeresen megoldani. Munkájában a papiros- és textilmunkák mellett a kombinált munkáknak is kellő figyelmet szentel. Bemutatja, miképpen kelti föl tanulóiban az érdeklődést, 25 kezdeményezést és a munka iránti szeretetet. A hasznos tanácsok bizonyára sok