Szocialista Nevelés, 1968. szeptember-1969. augusztus (14. évfolyam, 1.12. szám)

1968-09-01 / 1. szám - Varsányi Lászlóné: Írástanítás a 3-5. évfolyamban

meg egy szó folyamatos, feltekintés nél­küli leírásával. A 4. évfolyamban már hoz­zászoktatjuk a tanulókat a mondaton­ként! másolásra. A hosszabb mon­datokat szólamokra bontva másoltatjuk. Ha verset íratunk, úgy itt már a vers cím ét, íróját is fel­tüntetjük. Ha nem írjuk le az egész költeményt, akkor azt is feltüntetjük, hogy részlet. Ha a munkanemet írjuk fel címként („Másolás“, „Tollbamondás“, „Emlékezetből“), akkor az író nevét, va­lamint hogy milyen költeményből írtunk részletet, a versrészlet után tüntessük fel. Például: István öcsémhez (Részlet) Hát, hogy s mint vagytok otthon Pistikém? Gondoltok-e úgy néha-néha rám? Mondjátok-e, ha estebéd után Beszélgetésiek meghitt és vidám, (Petőfi Sánkor verséből) stb.... Adjunk alkalmat arra, hogy e fontos formai követelményt készségszinten sajá­títsák el a tanulók a szövegíró órák ke­retében. A szövegírásnál a két elemzési órán bí­rálatunk terjedjen ki: a) általában a kül­alakra, b) betűalakra, c) kapcsolásra, d) helyesírásra. Ha kellő előkészítéssel ren­delkeznek a tanulók, úgy itt már nehézség nélkül felismerik önállóan a hibát (ter­mészetesen táblai összehasonlítás alap­ján). 2. Tempógyorsítási gyakor­latok. (Szövegek másolása, tollbamondása és emlékezetből való írása) 9 óra. Ez az új témakör a tanulók írásüte­mének gyorsítását, lendüle­tességének fokozását céloz- z a. Itt nem közlünk javaslatot a téma­kör óráinak elosztására, ki-ki válassza az osztály íráskészségének legmegfelelőbb ne­hézségű munkanemet (legkönnyebb a má­solás). Azért természetesen mindhárom szövegírási módot alkalmazzuk, de foko­zatosan. Az írás ütemének fejleszté­se kezdetben a külalak enyhe — és hangsúlyozzuk, hogy csak átmeneti — visszaesésé­hez vezet! Ez természetes is! Hiszen most már nemcsak szabályosan, de lendü­letesen is kell írniuk! Azt ugyan állan­dóan hangsúlyoznunk kell, hogy a gyorsa­ság nem mehet a szépség rovására. De er­re meg kell a tanulókat tanítanunk! Ha helyesen alkalmazzuk a módszeres eljárá­sokat, alkalmassá tesszük tanulóinkat ar­ra, hogy azonos idő alatt, a tetszetősség megtartásával — mind nagyobb és nagyobb eredményt érjenek el — (mennyiségileg). Tudniuk kell azonban azt is: miért nem elég már csak a szép írás, miért kell gyorsan írniuk? Tág tere nyílik ezeken az órákon a ta­nító kezdeményezésének, leleményességé­nek! Az alábbiakban közlünk néhány módsze­res eljárást az ütemgyorsító órák megter­vezéséhez. I. Az első tempógyorsítási órán mindenek­előtt felmérjük az osztály írás­készségének gyorsaságát. Legegyszerűbb, ha másolást végeztetünk ezen az órán tanulóinkkal. A szöveg lehet egy jól ismert vers (pl. K. Bendová: Vé­ré b p ö r) első versszaka. Feladat: ki hányszor tudja le­írni nagyon szép, szabályos írással ezt a versszakot addig, amíg koppantás- s a 1 jelezzük az írás befejezését. Termé­szetesen a tanulók egyszerre, kop- pantásra kezdik is az írást. Kb. 6—8 percig tartson a másolás. Koppantásra mindenki leteszi a tollat. Már az órán megállapíthatjuk, nagy különbsé­gék vannak-e a tanulók írás­sebességében. Ha igen, úgy ez az óra megszabja a következő órák célját; néhány órán át (2—3 órán) ütemezve íratunk időmérés nélkül, hogy az osztály íráslendületét kb. egy szintre hozzuk. II. Az ütemes írást így gyakoroltathatjuk: 1—3 sorban minden koppantásra új betűt másolnak a tanulók, 4—6 sorban minden koppantásra új szót írnak, 7—9 sorban minden koppantásra új mondatot kezdenek írni. Ezen az órán is hangsúlyozzuk: a szép írásra is ügyeljenek! Itt fontos megta­nítanunk minden gyermeket a gazdaságos másolásra; a mondatot egyszerre írja le, ne nézzen fel! Ezzel is értékes időt nyer! Amikor a hasonló típusú órák után kb. egy szinten mozog az osztály íráslendü­lete, kezdhetjük fokozni az osztály írástempóját. T e m p ó g y o r s í t á s — tollba­mondás A gyakorlatban jól bevált ez a két for­ma;

Next

/
Thumbnails
Contents