Szocialista Nevelés, 1968. szeptember-1969. augusztus (14. évfolyam, 1.12. szám)
1968-09-01 / 1. szám - Dél-Szlovákia aktuális téma
DÉL-SZLOVÁKIA AKTUÁLIS TÉMA Az utóbbi hónapokban hatalmas sajtókampánynak lehettünk szemtanúi. A magyarok és a szlovákok viszonyát fejtegették többen mind a magyar, mind pedig a szlovák folyóiratok hasábjain. Nem tartjuk magunkat illetékesnek, hogy értékeljük ezt a sajtókampányt, hiszen ezt megtették a nálunk hivatottabbak. A féligazságok és a tendenciózusan elferdített valóságábrázolás a pedagógiai szaklapokat elkerülte. Az egyetlen, ezzel a témával foglalkozó cikk az Učiteľské noviny című testvérlapunkban (Učiteľské noviny č. 24., str. 1—4., roč. 1968), amely lapot a csehszlovákiai magyar tanítóság is magáénak vall, jelent meg. Az alábbiakban közöljük az említett írást. Az interjuoltak ezt mondták az UN szerkesztőinek: JOZEF DRINGUŠ járási tanfelügyelő, Komárno: Járásunkban a szlovák szülők joggal panaszkodnak, hogy gyermekeiket nem nevelik helyes szlovák szellemben. Erről tudomásunk van. A szlovák iskolákban igen sok szlovák tanító hiányzik, azért ott magyar nemzetiségű pedagógusok tanítanak. Nagy részük tökéletesen ■elsajátította a szlovák nyelvet, minthogy szlovák műveltsége van. Legrosszabb a helyzet a kilencéves alapiskolák 1—5. évfolyamaiban és az óvodákban. Nem lehetünk elégedettek a magyar tannyelvű iskolák szlovák nyelvtanításával sem. Ennek okai nemcsak a tanítókban rejlenek. Nem megfelelők sem a tantervek, sem a tankönyvek, sok nyelvtani és irodalmi anyagot követelnek, ezzel szemben kevés időt szánnak a beszélgetésre. A tanulóknak nincs alkalmuk megkedvelni és megszokni a szlovák nyelvet, minthogy keveset beszélnek szlovákul. Természetesen aztán a beszédben sok hibát ejtenek, ezért nincs elég önbizalmuk, és a szlo- yák nyelvet inkább meggyűlünk, ahelyett hogy megszeretnék. Iskolánkban a szlovák nyelv tanításán javítani kell. Ennek első feltétele a nyelvvizsga lehetne, amelyet minden tanítónak le kellene tennie, aki szlovák nyelvet janit. Megfontolás tárgyává lehetne tenni tcbb magyar tannyelvű iskola javaslatát, hogy az orosz nyelvet csak nem kötelező tantárgyként tanítsák, és az így hyert óraszámot a szlovák nyelvtanítására fordítsák. Most az a helyzet, hogy a tanulók sem oroszul, sem szlovákul nem tanulnak meg jól. A szlovák tanítók ha- zafiságának abban kell megnyilvánulnia, hogy nagyobb érdeklődést kellene tanúsítaniuk a déli járásokban való munka iránt. Azok, akik nálunk kezdenek tanítani, egy év múlva elmennek. Ennek elsősorban a lakáshiány és a vegyes nyelvű járásokban való nehéz munka az oka. Hiány van matematika és fizika szakos tanítókban a 6—9. évfolyamok számára. Kínos a helyzet, hogy közös épületben van a szlovák és a magyar iskola, s míg a magyar iskolában Szakszerű tanítás folyik, a szlovák részben csak ’40 százalékban szakszerű az oktatás. Komoly a helyzet a komáromi járás óvodáiban is. 90 óvó- jnő közül 43-nak magyar műveltsége van. Ily módon nem lehet kezeskedni a nyelvtanítás megfelelő színvonaláról. Sürgősen szükség lenne .legalább 10 szlovák végzettségű óvónőre. Mondhatom, hogy járásunkban a szlovák iskolák jól együttdolgoznak a magyar iskolákkal. Bizonyos nézeteltérések ugyan előfordultak Mózsi elvtársnak a Tanítók Napja alkalmából való (magyar nyelvű — a szerk. megjegyzése] fellépése alkalmából, azt SZNT-nek a nemzetiségi iskolák problémáit intéző Szub- komisszió levele és különféle határozatok és nyilatkozatok küldése után, amelyeket gyak- 'ran szintén Mózsi elv- társ nevével kapcsolatban emlegetnek. A nyilatkozatokban voltak olyan követelmények, hogy magyar tanító nem adhatja gyermekét szlovák iskolába. Ezeket a leveleket, határozatokat, hyilatkozatokat eleinte (indokolatlanul eltitkolták a tanítók előtt, így természetes, hogy ki-
