Szocialista Nevelés, 1967. szeptember-1968. augusztus (13. évfolyam, 1-12. szám)

1968-06-01 / 10. szám - Horváth István: A palindromok és a nyelvtanítás

Központi Bizottságának decemberi és januári ülése határozataival, melynek alapján helyesli és támogatja azokat a javaslatokat, amelyeket a Csehszlo­vákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetségének' Központi Bizottsága kidol­gozott és megoldásra ajánlott. A vegyes lakosságú községekben a magyar tannyelvű óvodák szervezésénél azt javasoljuk, hogy az illetékes szervek igazodjanak ahhoz a minimális létszámhoz, amelynél már új osztály nyitható. Szükségesnek tartjuk a magyar tannyelvű tanonciskolái párhuzamos osztá­lyok létesítését a szlovák tannyelvű tanonciskolák mellett már akkor, ha az ehhez szükséges minimális létszámú jelentkező megvan. 3. A tanulók „továbbtanulási potenciájára“ szükségesnek tartjuk kerületünk magyar ajkú lakossága érdekében a bratislavai középfokú szakiskolák (elekt­rotechnikai, gépipari, építészeti, ekonómiai, egészségügyi) mellett a magyar párhuzamos osztályok létesítését, miként ez ebben a tanévben a középfokú vegyészeti szakiskolában megtörtént. Ugyancsak ezt a célt mozdítaná elő az általános középiskolák ismert reformjavaslatának mielőbbi keresztülvitele. Üdvösnek tartanánk olyan bizottság létrehozását (pl. az írók Szövetségében), amely felhasználva a folyóiratok és újságok, valamint a hírközlés valameny- nyi eszközét, céltudatosan ápolja, elmélyíti és erősíti a szlovák és a magyar lakosság körében a kölcsönös megértést, szeretetet és megbecsülést. E bizott­ság olyan szlovák és magyar írókból, újságírókból, szerkesztőkből alakulna, akik ezt a nemes célt szocialista hazánk felvirágoztatása érdekében szívvel- lélekkel támogatják. HORVÁTH ISTVÁN adjunktus, Ped. Fakultás, Nyitra A PALÍNDROMOK ÉS A NYELVTANÍTÁS Minden nyelvben akadnak olyan szavak, sőt egész mondatok is, amelyek oda-visz- sza olvasva ugyanazt jelentik. A magyar­ban például ilyen szavak az: Anna, kék, görög, konok, dagad, pap, tököt, merem; mondatok: Indul a görög aludni. Még ég a gégém. Csak a mama makacs stb. Az effajta nyelvi jelenségeket nevezzük ide­gen szóval palindromoknak (gör. palindro- mos. Ez az elnevezés a ,palin’ — vissza, hátra, ismét és a ,dromos’ — futás, pálya görög szavak összetételéből keletkezett). Ide soroljuk továbbá azokat a szavakat és mondatokat is, amelyek visszafelé olva­sással más jelentésű, de szintén értelmes szavakat és mondatokat képeznek. Pél­dául: tér-rét, rák-kár, rak-kar, tök-köt, ve- rem-merev, drága-Agárd, A járó papa — A pap órája stb. Természetes, hogy a palindromok szá­ma, ha a nyelv teljes szókincsét vesszük figyelembe, aránylag kicsi. A valóságban azonban mégis csak több, mint ahogy gon­dolnánk. Legtöbb a szó-palindrom, keve­sebb a rövidebb szókapcsolat, és a hosz- szabb mondatok már természetüknél fog­va is csak ritkábban fordulnak elő. Ezek­nek az összeállítása is nagy nehézségbe ütközik. A szó-palindromokat természetes palin­dromoknak is nevezhetjük, a mondat-pa- lindromokkal szemben, amelyek rendsze­rint mesterséges úton jönnek létre. Az egyes nyelvekben előforduló palin­dromok felfedezése és újabbak összeállí­tása nagyon érdekes nyelvi játékot jelent­het mindenki számára. Ennek a nyelvi játéknak leglelkesebb képviselője Magyarországon Lápi Pál volt. A Magyarosan című nyelvművelő folyóirat csaknem három évtizeddel ezelőtt egy cik­kecskét közölt, amelyben beszámolt arról, hogy ez a kitűnő tudós több száz vissza­fordítható mondatot gyártott és jelentetett meg nyomtatásban. (Lásd Élet és Tudo­mány XXIII. évf. 37. sz. 1750 old.). De ki is ez a Lápi Pál, akinek a neve szintén palindrom? Kunszery Gyula, aki maga is palindro- mista és Lápi Pál tanítványa, az ez évi Élet és Tudomány 41. számában (1931. oldal) a következőket írja róla: „Lápi Pál 300

Next

/
Thumbnails
Contents