Szocialista Nevelés, 1967. szeptember-1968. augusztus (13. évfolyam, 1-12. szám)
1967-09-01 / 1. szám - Egri Ferenc: Bevezető óra a középkor - feudális társadalmi forma történelmi anyagába
EGRI FERENC tanító, Szene . BEVEZETŐ ÓRA A KÖZÉPKOR - FEUDÁLIS TÁRSADALMI FORMA TÖRTÉNELMI ANYAGÁBA A kronologikus sorrend elve alapján a 7. évfolyam történelmi anyaga szervesen kapcsolódik a hatodikos tananyaghoz. Az eseményeket szinte ott folytatjuk, ahol az előző iskolai évben abbahagytuk. Ennek ellenére tanulóink új nevekkel találkoznak a társadalmi formára és annak osztályaira, valamint a közösségi viszonyokra vonatkozóan. Tanítványaink megtanulják — vagy inkább megszokják —, hogy az elnyomókat ezentúl rabszolgatartó helyett földesúrnak hívják, az elnyomottakat jobbágy névvel illessék és, hogy az új társadalmi formát már nem rabszolgatartónak, hanem feudálisnak nevezik. Mi pedagógusok ezzel azonban nem elégedhetünk meg! Mielőtt rátérnénk az események tárgyalására, meg kell ismertetni tanulóinkkal a kor és társadalmi forma — ez esetben középkor és a feudális (hűbéri) rendszer — kialakulásának okát, eltérését az előzőtől, osztályait, ezek társadalmi helyzetét és a kor gazdasági életének lényegét. Az elmondottak megismertetésének szükségét a következő pontokban lehet megindokolni: 1. A történelmi események marxista magyarázata a társadalom gazdasági és szociális életéből indul ki; ez a társadalom politikai és kulturális fejlődésének alapja. 2. A közösségi élet mindenkor fontos tényezője — irányító ereje — az anyagi javak termelése. 3. Az anyagi javak előállításának módja az egyes történelmi korokban állandóan változott, mindig más és más társadalmi viszonyokat hozva létre. 4. Az anyagi javak előállításának módjában bekövetkezett változás oka, hogy az addigi termelési viszonyok nem felelnek meg, nem biztosítják a termelőerők további fejlődését. Az elmondottakat figyelembe véve ajánlatos a tanulókkal külön órán átvenni, és esetleg le is diktálni a következő szöveget: A 7. évfolyamban a középkort fogjuk tanulni. A középkor 476-tól, a Nyugatrómai Birodalom felbomlásától 1640-ig, az angol polgári forradalomig tartott. A középkorban már nem rabszolgatartó, hanem feudális társadalmi forma volt. A feudalizmusban értékmérő a föld, kizsákmányoló a feudális úr (hűbérúr, földesúr), kizsákmányolt a jobbágy. A rabszolgatartó társadalom az i. sz.-i első századokban már akadályozta a technika és kultúra fejlődését. A rabszolgának nem volt érdeke sem a terméshozam növelése, sem a termelőeszközök fejlesztése. A rabszolga mindig csak annyit kapott, hogy éhen ne haljon. Ezért szükség volt egy olyan társadalmi berendezésre, amelyben az elnyomott osztály is érdekelve lesz a termelésben. így alakult ki egy új, fejlettebb társadalmi forma — a feudalizmus. A feudális társadalomban a jobbágy földet kapott bérbe a földesúrtól. Ezen 18
