Szocialista Nevelés, 1967. szeptember-1968. augusztus (13. évfolyam, 1-12. szám)

1967-09-01 / 1. szám - Hasák Vilmos: Milyenek legyenek az alapiskolai anyanyelvtanítás követelményei

biztosítani kell, hogy a tanítók és a ta­nulók az iskolában használhassák a szük­séges segédkönyveket, el kell mélyíteni a tanítók tudását mind a főiskolai tanulmányok során, mind pedig a továbbképző tanfolyamokon, és végül úgy kell módosítani a tanítók órakötelezettségét, hogy az igényes felada­tokat is jól teljesítsék. Amikor a magyartanítás célját a tanu­lók felfogóképességének, értelmességének és kifejezőkészségének fejlesztésében lát­juk, az irodalmi nyelv tudatos ismeretével, vagyis olyan nyelvtudással számolunk, amikor a nyelv használója a nyelvi jelen­ségek biztos ismeretében el tudja dönteni, vajon helyes-e, kifejező-e, ill megfelelő-e valamilyen nyelvi kifejezés. Azt is el kell érnünk, hogy a tanulók magatartása az anyanyelvvel szemben felelősségteljes le­gyen. Csak ez biztosíthatja, hogy a fiata­lok az iskola elhagyása után is szem előtt tartják majd a nyelvtisztaságot, nyelvhe­lyességet. A magyartanításnak fejlesztenie kell a tanulók érzelmi életét, és elő kell segíte­nie az irodalmi alkotások mélyebb átélé­sét, mert ebben a nyelv lényeges szerepet játszik. Végül, de nem utolsósorban, az anya­nyelvi ismereteknek biztos alapot kell nyújtaniuk az idegen nyelvek tanulásához is. A magyar nyelv tanításával kapcsolatos tartalmi kérdések kijelölésekor meg kell állapítani a nyelv egyes részterületeire vo­natkozó tudnivalók és készségek körét, a tananyag elsajátítási módját az aktív vagy csupán receptív nyelvi ismeretek szempontjából, továbbá a magyarórákon és a többi tantárgy, mindenekelőtt a nyelvi tantárgyak tanulása során szerzett isme­retek közötti összefüggést. Tekintetbe kell venni azokat az általános tényezőket is, amelyektől egyetlen tantárgy sem függet­lenítheti magát: az időkeretet és az egyes tagozatok tanulóinak értelmességi fokát. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a követelményt sem, hogy az anyanyelv, va­lamint a nyelvi tantárgyak tantervei és tankönyvei összhangban legyenek. A tartalmi kérdésekkel kapcsolatban te­kintetbe kell venni, vajon olyan tudniva­lókról van-e szó, amelyek az aktív anya­nyelvi ismeretek közé tartoznak, amelyek­re tehát a tanulónak többé-kevésbé min­dig szüksége lesz, vagy amelyekkel csak meg kell ismerkednie. Az irodalmi neve­lés, a jól megválasztott szemelvényekkel végzett céltudatos munka is nagymérték­ben hozzájárul az irodalmi nyelv receptív elsajátításáhhoz. Kívánatos is, hogy az iro­dalmi nevelés elősegítse a nyelv alaposabb megismerését, különösen a mondattanét, megismertesse az anyanyelv szókincsét, ze­neiségét, a nyelvi kifejezőeszközök stílus­értékét, érzelmi és esztétikai hatást kiváltó erejét. Nem szabad szem elől tévesztenünk azt sem, hogy az ember az anyanyelvét rész­ben egyszerű utánzással, tehát nyelvi elem­zés nélkül, részben pedig tudatosan, vagy­is a nyelvre vonatkozó magyarázat és nyel­vi elemzés útján sajátítja el. Ennek meg­felelően kell kijelölni a nyelvi ismeret- anyag és a fogalmazástanítási ismeretek terjedelmét, s egyúttal a tantervben is meg a tankönyvekben is biztosítani kell köl­csönös kapcsolatukat. A nyelvi neveléssel összefüggő adatokat csak akkor oldhatjuk meg sikeresen, ha a tananyag megfelelő elosztásban kerül az egyes évfolyamok tantervébe. E munka fo­lyamán nemcsak a tananyag fokozatos igé­nyességét kell biztosítani, hanem a foly­tonosságot (a rákapcsolást) és az egyes tényezők összehangolását is. Kielégítő megoldást kell találni egyrészt a tananyag ciklikus, tehát egyre szélesbedő témakö­rökben végzett, másrészt lineárisan, vagy­is folyamatosan, folytatólagosan történő elrendezésére. Azt is jól meg kell majd fontolni, hogy az egyes szakaszokban, amelyek néhány évfolyamot foglalnak ma­gukban, milyen tananyagrész kerüljön az oktatómunka középpontjába. Jóllehet nem minden szakember tartja a legkielégítőbb megoldásnak, ha az egyes tagozatok között éles határokat vonunk meg, többen arra az álláspontra helyez­kednek, hogy az oktatás követelményeinek és a tanulók értelmi fejlődésének legjob­ban az a megoldás felel meg, ha a kilenc­16

Next

/
Thumbnails
Contents