Szocialista Nevelés, 1966. szeptember-1967. augusztus (12. évfolyam, 1-12. szám)
1966-11-01 / 3. szám - Onódi János: Felelősek vagyunk tanítványainkért
ségizett diákok alacsony százalékarányában közrejátszik az is, hogy a magyar tannyelvű általános középiskolák végzett növendékeinek évről évre nagyobb része kéri felvételét a nyitrai Pedagógiai Fakultásra. Igazolja ezt az alábbi táblázatunk is. Tanév: Felvételre jelentkezettek száma Felvett hallgatók száma Korrelációs arány %-ban 1959/60. 258 192 74,4% 1960/61. 296 212 71,8% 1961/62. 257 171 66,5% 1962/63. 203 171 84,2% 1963/64. 245 117 47,7% 1964/65. 289 105 36,3% 1965/66. 318 107 33,6% 1966/67. 334 80 23,9% Táblázatunkból kitűnik, hogy egyrészt évről évre nő a felvételekre jelentkezők, másrészt viszont csökken a felvett hallgatók száma, amely szoros összefüggésben van a kilencéves alapiskolák tanítói szükségletével. Semmiképpen sem tarthatjuk egészséges jelenségnek, hogy a magyar tannyelvű általános középiskolákban érettségizett tanulók több mint egynegyede a pedagógiai fakultásra jelentkezik, ugyanakkor viszont csak 6—6,5%-a vehető fel. Természetesen nem abban keresendő a megoldás, hogy emelni kell a felvételi keretszámot, mert nagyobb számú új tanítóra nincs szükség egy-egy évben. A helyes megoldás az lenne, és kell hogy legyen, hogy a magyar tannyelvű iskolák érettségizettjei az eddigieknél bátrabban jelentkeznek hazánk más jellegű főiskoláira. E tekintetben középiskoláinkra kettős szerep hárul: Egyrészt úgy irányítani a tanulók pályaválasztását, hogy nagyobb számban érdeklődjenek hazánk többi főiskolája iránt. Tapasztalataink szerint ugyanis sok esetben nem a tanítói pálya iránti hivatástudat a meghatározó a Pedagógiai Fakultásra történő jelentkezéseknél, hanem a nyelvi és gazdasági tényező. Másrészt az általános középiskolák oktató-nevelő munkája színvonalának hatékonyabb emelésével kell biztosítani a főiskolai felvételi vizsgák és tanulmányok sikerét. A nyitrai Pedagógiai Fakultás többéves tapasztalatai is igazolják, hogy lényeges színvonalbeli különbségek vannak az egyes magyar tannyelvű általános középiskolák között. Ennek igazolására nézzük ismét a tényeket: A fenti adatokból is kitűnik, hogy a nyugat-szlovákiai kerület magyar tannyelvű általános középiskoláiból (Bratislava, Somorja, Dunaszerda- hely, Nagymegyer, Szene, Galánta, Komárom, Érsekújvár, Ógyalla, Párkány, Ipolyság, Zselíz, Léva) felvételre kerülő tanulók százalékaránya nagyobb, mint a felvételt kérelmezőké (általában). Néhány kivételtől eltérően hasonló a helyzet a közép-szlovákiai kerület magyar tannyelvű általános középiskolái (Fülek, Rimaszombat és Tornaija) esetében is. 69