Szocialista Nevelés, 1966. szeptember-1967. augusztus (12. évfolyam, 1-12. szám)
1966-10-01 / 2. szám - Kelecsényi László: Szempontok a szlovák birtokviszony tanításához
bj Birtokos melléknév birtokosa csak egyes számú 3. személyű lehet. Pl. učiteľov zošit, -ova kniha, -ovo pero ahol az učiteľ učiteľovi priatelia -ove knihy, deti főnévvel jelölt birtokos csak egyes számú 3. személyben fordulhat elő. aa] a birtokos melléknév akkor tölti be a beszédben (parole) a birtok- viszony jelölő funkcióját, ha egyszerű, egy tagból álló, tehát bővítmény nélküli kifejezés. A birtokos melléknév funkciójában álló főnév mellett jelzői szerepben nem állhat: 1. melléknév, 2. névmás, 3. tő- vagy sorszámnév (illetve melléknév; Pavel Ondrus, Slovenská reč) Pl. (žiakov priateľ, žiačkini spolužiaci stb.). Ezzel szemben a főnév birtokosesetében a jelzői funkciós szófajok egész sora lehetséges: Pl. zošit jedného, druhého, usilovného, toho, ktorého žiaka, kniha jednej, druhej, usilovnej, tej, ktorej žiačky. Szükségszerűen nagy jelentőségű az egyező ragozási típusú szófajok alapos ismerete, hogy a receptív képesség fejlesztésével párhuzamosan a tanítók expresszív-produktív készségének fejlődése is lépést tartson a fent említett szókapcsolási modellek alapján. bb) birtokesetben egyszerű, bővítetlen kifejezés akkor jelöl birtokviszonyt, ha: 1. határozottan, általános fogalmat jelölünk vele 2. ha a birtokos személye kiemelt, hangsúlyos, 3. ha a birtokos esettel jelölt kapcsolat jelentését mondatkonstrukció bővíti (1. még Pauliny—Stole—Ružička: Slov. gram 1955). A birtokesettel kifejezett szókapcsolatban csak a birtokot jelölő főnevet ragozhatjuk, a szókapcsolat inkongruens. Tanításakor felhívjuk tanulóink figyelmét arra, hogy a birtokosesettel kifejezett birtokviszonynak a magyar nyelvben fordított (reciprok) szórend (Wortfolge) felel meg. Különösen a fordítási gyakorlatoknál szükséges ismernünk, ahol a tanulók magyar nyelvérzákét helytelen irányban befolyásolhatja. Pl. zošit toho, druhého, usilovného žiaka. Annak, a második, szorgalmas tanulónak a füzete. A birtokeset birtokviszonyt jelölő funkciójának a magyar nyelv birtokos személyragjai felelnek meg. 2. A birtokos melléknevet a magyar nyelv nem ismeri. Ezért jelentős alapos megismerése a gyakorlati nyelvhasználat szempontjából. Tudnunk kell, hogy csak formálisan melléknevek (paradigmatikai szempontból), szemantikai alapfunkciójuk főnév. Eredményes megismerését az adott reális lehetőségek feltételezik. A kiindulási szövegek lexikai-tematikai anyagának analitikus vagy szintetikus feldolgozása útján ismertetjük meg alapvető nyelvtani tulajdonságaikat: a birtokos mellékneveket csak a személyt (állatot) jelentő főnevektől képezzük s megjelölik azt a személyt, akihez a birtok tartozik, akinek a tulajdona. A birtokos melléknév mutatja a birtokot jelölő főnév nemét is. Pl. (žiakov zošit, -ova kniha, -ovo pero). Kizárólag az egyes számú 3. személyű birtokost jelölik meg, 48