Szocialista Nevelés, 1966. szeptember-1967. augusztus (12. évfolyam, 1-12. szám)

1967-05-01 / 9. szám - Dombrovszky Ferencné: Tapasztalatok a félszakosított oktatás terén

kai való kölcsönös megbeszélés, tanácsadás, véleménynyilvánítás főleg az 5. és 6. évfolyamok tanítóinak munkáját és együttműködését mélyítse el. Ezenkívül bevezettük az iskolában a nyitott órákat. Erre az évre 15 nyitott órát terveztünk. A következő feladatokat szeretnénk itt bemutatni, illetve megoldani:

1. Hogyan kell a gyermekhez egyénileg közeledni.

2. Hogyan vezetjük a tanulókat alkotó és önálló munkára.

3. Bemutatni az általános nyelvelemzést nyelvi óra keretén belül.

4. A tanulók munkája a tankönyvvel és szöveggel.

5. A szóbeli számtanfeladatok helyes megoldása.

6. A fogalmazási gyakorlatok fajtája.

7. Az elméleti ismeretek kapcsolata a gyakorlattal a természettudományi tantárgyakban.

8. A logikus gondolkodás és észbeli felismerés fejlesztésének módszerei, ezek helyes megválasztása a korhoz mérten.

Meghonosítottuk a kölcsönös hospitálásokat, főleg az 5. és 6. évfolyamok tanítói között, hiszen a félszakosításból eredő hasznos eredményeket nekik kell kihasználniuk. Itt főleg arra vezetjük a tanítókat, hogy az ötödik évfolyamban igényesek legyenek, hogy olyan tanítási módszereket alkalmazzanak, melyek a tanulókat logikus gondolkodásra késztetik. A 6.—os tanítónak viszont azért kell az ötödikesek munkáját figyelemmel kísérnie, hogy megkönnyítse a tanulóknak a 6. évfolyamba való átmenetet. Az órán ne csak az anyagot adja elő, de különféle módon szilárdítsa meg, gyakorolja be, tanítsa meg a tanulókat a könyvvel, szöveggel és jegyzetekkel való munkára.

Mint új módszertani munkát bevezettük ebben az iskolai évben az 5. és

6. évfolyamban tanító kartársak közös értekezleteit; terv szerint kétszer van közös és kétszer külön. Ezeknek az értekezleteknek a tárgya: a félszakosított oktatás problémáinak megvitatása, az elért eredmények ellenőrzése,

a tanulók komplex értékelése. Itt kell megemlítenem a pedagógiai naplók fontosságát. Nem vagyunk megelégedve a pedagógiai naplók eddigi megszokott vezetésével. Figyelmeztettük a tanítókat, hogy ezekbe a naplókba ne csak a fennálló állapotot jegyezzék be, hanem főleg azt, hogy milyen intézkedéseket tettek és mi volt a hatásuk. Megköveteljük, hogy a pedagógiai napló ne csak a tanulóról, hanem a tanító munkájáról is tiszta képet nyújtson. Az osztálytanítónak a pedagógiai napló vezetésében segít a többi tanító, sőt a Pionírszervezet és napközi otthon vezetője is. Ök évenként egyszer átadják az osztálytanítónak a gyerekekre vonatkozó megfigyeléseiket, aki ezeket összegezi és beírja a pedagógiai naplóba.

Milyen többletmunka hárul az igazgatóra a félszakosított oktatásnál?

A félszakosított oktatás sok munkái ró az igazgatóra. Hogy csak a fontosabbakat említsem: a szaklapok beszerzése, használatának ellenőrzése, az iskola felszerelése, a párhuzamos osztályokban tanítók munkájának irányítása, a kívánalmak egységesítése, lehetővé tenni a részvételt minden metodikai megmozduláson, figyelemmel kísérni a nevelést ezekben az osztályokban, ellenőrizni a tanulók tudását, gyakrabban hospitálni ezekben az osztályokban, kérni a pedagógiai napló igényesebb vezetését, az ötödik osztályt a legjobb tanítókra bízni, vigyázni; hogy a 6. évfolyamban ne tanítsanak már az év elején úgy, mint a nyolcadik és kilencedik évfolyamokban; hogy az ötödikes tanítók is is merjék a hatodik évfolyam tantervét, főleg abból a tantárgyból, melyet tanítanak. Az igazgatónak tudatosítania kell, hogy felelős a munkamenet nyugodtságáért.

Milyen előnyei és hátrányai vannak az új munkamódszernek?

Természetesen, mint mindennek, ennek a módszernek is vannak hátrányai, de ezek elenyészően kisebbek az előnyöknél. A félszakosított tanítás egyetlen hiányát abban látom, hogy nem le260