Szocialista Nevelés, 1966. szeptember-1967. augusztus (12. évfolyam, 1-12. szám)
1966-09-01 / 1. szám - Deme László: Nyelvi nevelés és beszédkultúra / Nyelvművelés
alakról le találjuk vágni az -ás képzőt, pedig hídfőáll ige aligha van. De még az összeállít formát sem volna jó így tagolnunk: összeáll-hit; s még kevésbé az összeállított szóalakot e formában: össze + állított.) 4. Amikor a szöveget így nyelvtanilag végigelemeztük, tulajdonképpen már annyira megvetettük vele a stíluselemzés alapjait, hogy kár volna nem folytatni. a) Kézenfekvő például megállapíttatni, hogy a szöveg mondatfűzése eléggé könnyed, világos; összetett mondatai nem zsúfoltak, s nem is túl hosz- szúak. Az első összetett mondat 4, a második 3, a harmadik 4, a negyedik 3, az ötödik 4 tagmondatból áll. Hosszuk (az idézett helyen való közlést véve alapul): az elsőé 3,5 sor, a másodiké 4, a harmadiké 3, a negyediké 2, az ötödiké 3 sor. A szöveg tagolódása tehát minden szempontból eléggé arányos. — Szerkezetes felépítésű mondatrészei általában 2, legföljebb 3 szavasak (csak az imént elemzett szerkezet testesebb ennél, kivételként); s ez jól illik az elbeszélő prózához: az ennél nagyobb szerkezetes bonyolultság már az értekező stílus jellemzője. A található szerkezetek nagyobbrészt jelzősek, kisebb részben ha- tározósak; ez arra mutat, hogy az elbeszélésben inkább a tulajdonságokkal, mint a cselekvésekkel való jellemzés uralkodik. b) Szóhasználatában a szöveg egyszerű, nem kirívóan irodalmias- kodó, de nem is szürke. Hogy katonai-háborús tárgyú az elbeszélés, azt jó néhány szakszóval bizonyíthatjuk; de ezek azért nem annyira szűkén szakmaiak, hogy bárki meg ne értse őket. Érdemes sebtében gyűjteményt csináltatni belőlük. Magukból a szavakból; csak az első két mondatot véve: zászlóalj, ellenséges, gránáttüz, levált (katonai értelemben), vezényel, hídfőállás. Néhányuk helyett találhatunk köznyelvi szinonimákat; pl.: zászlóalj = csapat, levált = kicserél, vezényel = küld. De figyeljük meg: mennyivel pongyolább, pontatlanabb így a szöveg; éppen a környezet- és hangulatábrázoló hatása vész el. — Vagy nézzük ezeket a harcászati vonatkozású szókapcsolatokat: a gránáttűz veri a zászlóaljat; a másik zászlóaljat rendőrökből állítják össze (s ebben talán van egy kis gúny is: hogy nem szervezték, csak úgy összeállították). A szakszerű pontosság mellett érezni az irodalmiságot is. Némi emelkedettségre utal a melyet: ez. ma már a köznyelvben inkább csak kérdő értékű; vonatkozó használata enyhén régies, patetikus. — Figyelemre méltó az első két mondatban a kettős értékű, s nyilván szándékosan kétértelmű híres jelző a rendőrökre, meg az egyértelműen elítélő soviniszta jelző, ugyancsak rájuk. Az egyébként kedvező, elismerő jelentésű hősiesen határozót az író a szöveg- környezet s az idézőjel segítségével fordítja ellenkező értelművé. A hídfővel kapcsolatban ezt az igeformát használja: védelmezni, ami testességével nyilván jobban érezteti az ügy komolyságát és fontosságát, mint ha a rövidebb és köznapibb védeni volna a helyén. — És így tovább. c) S érdemes még megfigyeltetni olyan egyéb stílussajátságokat is, mint például a történelmi hűség, tárgyi pontosság: hogy a zászlóaljat 1919. május 1-jén váltották le; hogy Nagy Jóska vonatja Füzesabony felől futott be; stb. — Vagy kiemelhető az elbeszélés könnyed hangütése: A dolog úgy történt; a megszaladt rendőrök; csatasorba állítsam; nem hajt olyan nagyon a tatár; és hasonlók. 5. Nyelvhelyességi kérdéseket Karikás Frigyessel szemben nemigen vethetünk fel. De más szöveg elemzésekor, ahol ez is probléma, annak is itt van a helye. 6. Az előbb azt mondtam: ha már a nyelvtani elemzést végigcsináltuk, kár volna a stilisztikait-nyelvhelyességit elhagynunk. Most megfordítanám a dolgot, s megkérdezném: ajánlatos volna-e a stilisztikai-nyelvhelyességi elemzésbe úgy belekezdenünk, hogy ezt az alapos nyelvtanit nem végezzük el előtte! Nos: ezért komplex, ezért sokoldalú a helyes elemzési módszer. Pedig ez még mindig csak a passzív oldala a nyelvi nevelésnek: a kész szöveg helyes 26
