Szocialista Nevelés, 1966. szeptember-1967. augusztus (12. évfolyam, 1-12. szám)
1966-12-01 / 4. szám - Mózsi Ferenc: A szlovák nyelv módszertani kurzusairól
A fenti táblázatból kitűnik, hogy szlovák nyelvből aránylag sok (40%) az egyes, kettes, osztályzat. Ezek a tanulók zömmel azok, akik a szülői házból, otthoni környezetükből hoztak aránylag biztos szlovák nyelvtudást. A „jó“-t jelentő osztályzatok száma viszont feltűnően kicsi (11%), míg az elégségesek és az elégtelenek együtt csaknem az összes osztályzatok felét (40%) képezik. Érdekes összevetni a matematika és a szlovák 1., 2. és 3-as osztályzatának ellentétes irányú diagramját, ami részben azt is igazolja, hogy míg a szlovák nyelv elsajátítása nem történhet kizárólagosan, csupán a tanítási órákon (intenzív otthoni tanulás, házi feladatok nélkül), addig az alapiskolai matematikaoktatás ezzel szemben zömmel a tanítási óra keretén belül is megoldható. Az elégséges (27%) és az elégtelen (22%) osztályzatok feltűnően magas száma éppen szlovák nyelvből — a mi szempontunkból, a tanulók tanulási szándékának vizsgálata szempontjából — kedvezőtlen képet jest. A pozitív, a tudatos tanulási szándék, melyben nem a bukástól való félelem, a rossz osztályzat a domináló, a sikeres tanulási szándék első követelménye. Annyira nélkülözhetetlen ez az ismeretelsajátítás pszichológiája megállapításai, például Clauss—Hiebch véleménye (3) szerint, hogy ha az oktatás folyamatából hiányzik a pozitív indíték, a tanulás tortúrává válik és — a tanulás motiválása szempontjából — értelmét veszti. A tanulási szándék szorosan összefügg a motivációval (4). A motivá-' ció a pedagógia ismert fogalma. Az új csehszlovák pedagógiai lexikon (5) így magyarázza ezt a fogalmat: „— Žák se učí pod vlivem rozmanitých pohnoutek a motivű. Jedním druhem motivu učení jsou široké zobecnéné motivy (získat vzdélání, pripravit se na budoucí povolání, na práci pre společnosť a pod.). Jiné jsou motivy dílčí, úzké (získat pochvalu, vyhnout se trestu a pod.). Prvé motivy jsou stálejší, málo závislé na náhodné situaci a dávají učení určité zaméŕení a smysl; druhé jsou pŕímimy pohnoutkami jednání a doplňuj! motivy prvé .. Lényeges momentum, hogy: „a tanuló különösen és jól jegyzi meg azt, ami alapbeállítottságának megfelel. Viszont igen nehéz az olyan tényállások bevésése, amelyekkel szemben beállítottsága nem pozitív, sőt amelyeket bizonyos fenntartással és elutasítással fogad.“ (6) Ilyen szempontból a 387 tanuló tanulási szándéka közül 225 gátló (negatív) és 162 serkentő (pozitív) jellegű tényezőt jelölt meg motívumként. Az indítékok megoszlása: A tanulók száma: 387 Gátló jellegű indítékot megjelölő tanulók száma: 225 (58,14%1 Serkentő jellegű indítékot megjelölő tanulók száma: 162 (41,86%) tanítói, szülői fenyegetés, bukás, stb. az érvényesülés egyedüli feltétele, államnyelv, stb. tudásvágy sikerélmény tantárgyszeretet pedagógus tisztelet tudatos távlat 142 (36,69%) 83 (21,45%) 61 (15,76) 37 (9,56) 14 3,61) 32 (8,26) 18 (4,65) 101
