Szocialista Nevelés, 1966. szeptember-1967. augusztus (12. évfolyam, 1-12. szám)
1966-12-01 / 4. szám - Mózsi Ferenc: A szlovák nyelv módszertani kurzusairól
MÓZSI FERENC osztályvezető, SZNT, Bratislava A szlovák nyelv módszertani kurzusairól i. A csehszlovákiai, magyar tannyelvű iskolákban folyó szlovák nyelv oktatásáról, fontosságáról, a szocialista nevelés egészében betöltött (jelentős) szerepéről az elmúlt évek folyamán már sokszor szóltunk, de sajnos, ennél lényegesen kevesebbet tettünk problematikájának felmérésére, kidolgozására, didaktikai és módszertani kérdéseinek kutatására és publikálására. Ennek oka természetesen abban is rejlett, hogy a napi, konkrét iskolai gyakorlat vajmi kevés indukciós bázist nyújtott a vizsgálatokhoz és főleg, hogy a csehszlovákiai magyar tannyelvű iskolák első tíz évében lényegében — az SZLKP KB 1959. január 16-án kelt „A magyar dolgozók körében végzett politikai munkáról“ című párthatározatáig — nem volt még, aki rendszeresebben, tudományos igénnyel foglalkozott volna e kérdésekkel. így az a sajátos helyzet alakult ki, hogy míg a szocialista társadalmi élet egész területéről a legkülönbözőbb pedagógiai és politikai jellegű jelzések érkeztek a szlovák nyelv tanítása kérdéseinek megoldatlanságáról, hiányairól, a gyakorlati oktató-nevelő munka ezen területének hiányosságánál fogva lényegében hiányzott a nevelői tapasztalatok egészséges reflexiója, amely az egyre erősödő társadalmi igény és a pedagógiai mindennapok gyakorlatának kölcsönhatásával kedvezően befolyásolhatta volna a megoldás kialakulását. így ez a kettősség — különböző viták, ankétok és elkeseredett vélemények formájában — zömmel csak feszültséget okozott, de nem hozta meg (1959-ig) a bár lassú, de megnyugtató előrelépés érzését. Az iskolareform kibontakozása nyomán aztán 1960-tól egymás után előtérbe kerültek azok a módszertani kérdések, melyek a csehszlovákiai magyar iskolaügy első évtizedében kerékkötőként gátolták fejlődését. Az egyik ilyen gátló körülmény az a hibás elvi nézet volt, mely az ötvenes évek elején a szlovák nyelvnek a csehszlovákiai, magyar tannyelvű iskolákban való tanítását nem mint filológiailag (tehát módszertani szempontból is) idegen nyelvnek a tanítását tervezte, hanem, mint az anyanyelvét. Márpedig nagy különbség magyar vagy szlovák anyanyelvű gyermeket tanítani szlovák nyelvre. Ennek aztán törvényszerű következménye volt a tantervi maximalizmus és a módszertani illegiz- musok egész sora. 97