Szocialista Nevelés, 1965. szeptember-1966. augusztus (11. évfolyam, 1-12. szám)
1966-07-01 / 11-12. szám - Válaszolunk levelezőinknek
Dr. Ph. ŠKODÄNÉ SOMOGYI RÓZA—MUDr. ŠKODA CTIRÄD: „Életsorsok vallanak.“ Népszerű tanulmány' a lelki élet sérüléseinek és zavarainak neveléssel való megelőzéséről. A személyiség fejlődésének némely törvényszerűségén lehet elgondolkodni a könyv olvasása közben. Az ember sokféle rátermettséget, hajlamot hordoz magában, amelyeket céltudatosan kell fejleszteni, kapcsolatban a társadalom érdekeivel. E hajlamok serkentése, mérséklése és irányítása, azaz a nevelés, mindannyiunk ügye. A szerzőtársak — az egyik a pszichológiai tudományok, a másik az orvostudományok kandidátusa — valóságos emberi sorsokból indulnak ki. A mű fogékonyabbá teszi az olvasót ama mélységek és törvények iránt, amelyeket a hétköznapok küzdelmében embertársai arca takar, és tudatára ébreszti annak, hogy változtathat önmagán és segíthet másokon. (344 oldal.) szabású gyűjteménye, amely a magyar zene ezeréves történetét 8 hanglemezoldalra sűríti. A magyar (és angol] nyelven megjelenő kísérőszöveg külön kötetben jelenik meg, borítóján Tinódi címerével. A mikrolemezek sztereofelvételben készülnek. A hanglemezeket minden teljesen szervezett magyar tannyelvű alapiskolának meg kellene rendelnie, hogy a tantervi követelményeknek megfelelően a zenei nevelés során megismertethessék tanulóikkal a magyar muzsika történetét. Válaszolunk levelezőinknek A Szocialista Nevelés szerkesztőségét több pedagógus kérte fel, hogy elméletileg indokolja: keli-e a pályaválasztással kapcsolatos pedagógiai propaganda terén a csehszlovákiai magyar pedagógusoknak valamiféle többlet-munkát végezniük. A kérdésre Mózsi Ferenc válaszol: Hazánkban a társadalmi osztályok és rétegek között nincsenek antagoniszti- kus ellentmondások, feloldhatatlan érdekellentétek, de bizonyos érdekellentétek és ellentmondások még megvannak. Ezek természetesen nem közömbösek Dél-Szlovákia (persze ebben az esetben nem a tanítási nyelv a prímérként vizsgák szempont, hanem a pályaválasztás) közoktatásával szemben sem. A falusi tanulók kulturális-szociális hátrányaira gondolunk itt elsősorban, meg arra, hogy a családi műveltségi viszonyok hatása érvényesül a legerőteljesebben a gyermek tanulmányi előmenetelében. Persze nem elhanyagolhatók a család gazdasági, strukturális és pedagógiai viszonyai sem. A kérdés tehát így formálódik: melyek azok az általános, ugyan átmeneti jellegű, de meglévő társadalmi és gazdasági dél-szlovákiai specifikumok, amelyek közegében a nevelés folyik és amelyek a gyermekekre egy bizonyos mértékben másként hatnak, mint Szlovákia északi járásaiban. Mely területen kell a pedagógiai propagandának, mint az eltéréseket kikompenzáló tényezőknek hatnia? Pl. az életszínvonal különbségei, mely nem a nominális bérben, hanem a családon belüli egy főre átszámított életszínvonalban jelentkezik, ma is nagymértékben határozza meg (hangsúlyozzuk azonban: nem determinálja) a gyermekek tanulásának és továbbtanulásának szintjét és irányát. Ebből következik, hogy az ilyen családok a gyors megtérülés elvéből kiindulva, azokat az iskolatípusokat helyezik előtérbe, melyek elvégzése rövid időn belül viszonylag magas jövedelemhez juttatja gyermeküket. Tehát nem a magasabb fokú képesítés megszerzését, az egyetemi, főiskolai továbbtanulást leginkább Kováts Béla (Budapest VIII. Puskin utca r 20. 111/18} keresi jó barátját Zahradnik Rudolf tanítót, volt osztálytársát, iáki 1918—19-ben végzett a Modra-i tanítóképző intézetben és Blatná na Ostrove és Hubice községekben tanított még az 1961. évben. Kérjük olvasóinkat, aki ismeri a nevezett kartárs címét, közölje vele a fentieket. ,/Musica Hungarica“ néven jelenik meg Szabolcsi Bence és Forrni Miklós nagy377
