Szocialista Nevelés, 1965. szeptember-1966. augusztus (11. évfolyam, 1-12. szám)
1965-09-01 / 1. szám - A Szegedi Nyári Egyetemről
A Szegedi Nyári Egyetemről 1965. július 18-án kezdődött Szegeden a Pedagógiai Nyári Egyetem, melyet a TIT Csongrád megyei szervezette és a Szegedi József Attila Tudományegyetem már másodszor rendez meg. A két hétig tartó egyetem előadásai során a résztvevők két pedagógiai problémával: a programozott oktatás és felnőttoktatás időszerű kérdéseivel ismerkedtek meg. A két témakörről mintegy tizennégy előadás hangzott majd el, melyeket konzultációs órák, filmbemutatók stb. követtek. A vendégek megismerkedtek Szeged és környéke történelmi múltjával és jelenével is, s megtekintették a Szegedi Szabadtéri Játékok két előadását, — s egyéb rendezvényeken is részt vettek. Az egyetemen résztvevők száma meghaladta a 180 főt.-Az érdeklődők túlnyomó részben a hazai — magyar- országi — pedagógusok soraiból kerültek ki, de szép számban jelentek meg Lengyelországból (26-an), és néhányon az NDK-ból is. Sajnálatos azonban, hogy a külföldi pedagógusok körében is nagysikerű, s a pedagógiai életben egyre jelentősebbé váló nyári egyetemen, mely a különböző országok tanítói közötti tapasztalatcsere alkalmas járumává kezd válni, hazánkból, Csehszlovákiából csak ketten vettek részt. KULACS DEZSŐ HELYREIGAZÍTÁS: közöljük olvasóinkkal, hogy lapunk júniusi számának 319. oldalán Olasz Géza „Néhány megjegyzés a Nap látszólagos mozgását szemléltető segédeszköz módszertani alkalmazásához“ c. cikkében nyomdatechnikai hiba fordult élő. Helyesen a szöveg a következő: 2. helyzet: Állítsuk a fémkengyel fokbeosztását 66° 30‘-re. Az álláspontunk az északi sarkkörön lesz. A műszeren a világtengely a horizont síkjával 66° 30’-es szöget zár be. Láthatjuk, hogy június 21-én, amikor a Nap a Ráktérítőn áthalad a nappal 24 óráig tart. A nappalok ezután fokozatosan rövidülnek, szeptember 23-án a Nap 12 órát lesz a látóhatáron, (nappal) és 12 órát a látóhatár alatt (éjszaka). A nappalok december 21-ig rövidülnek. December 21-én a Nap látóhatár alatt mozog, délben a látóhatár síkjában mutatkozik. A Nap ezen a napon nem emelkedik a látóhatár síkja fölé. Az éj 24 órát tart. Ezen a napon az északi sarkkör lakói csak néhány percre látják a Napot, később már fokozatosan közelebb kel a keletponthoz, és közelebb nyugszik a nyugatponthoz, majd március 21-én pontosan keleten kel, és nyugaton nyugszik. Későbben a Nap keltének és nyugtának helye fokozatosan északirányban tolódik, s majd június 21-én pontosan északon kel, állandóan a horizont síkja fölött mozog (maximális magassága délben 47° horizont síkja fölött), 24 óra után újra megint pontosan északon nyugszik. Ezzel a példával bebizonyítottuk, hogy szeptember 23-án és március 21-én a nappalok és az éjszakák egyenlő hoszúak, — őszi és tavaszi napegyenlőség. — A Nap látszólagos mozgását a Világegyenlítő síkjában figyeljük. A nappaloknak és az éjszakáknak hosszát június 21-én a Ráktérítőn lévő adatok szerint olvashatjuk le. 3. helyzet: Állítsuk a fémkengyel fokbeosztását 48°-ra. Most a Nap látszólagos mozgását kb. a mi földrajzi szélességünkön figyeljük. A Nap március 21-én a Világegyenlítő síkjában tartózkodik, az éjszaka hossza 12 óra — tavaszi napéjegyenlőség —. Ezután a Nap deklinációja emelkedik, a Ráktérítő fölé tolódik, a nappalok hosszabodnak, az éjszakák rövidülnek. A nyári napfordulókor, június 21-én a Napnak a nappali íve kb. a látszólagos iv 2/3 részét teszi ki, a nappal kb. 16 órát tart, az éjszaka hossza 8 óra. Későbben a Nap újra az Egyenlítőhöz közeledik (deklinációja fokozatosan csökken, a nappalok és az éjszakák hossza kiegyenlítődik, és szeptember 23-án bekövetkezik az őszi napéjegyenlőség. Ugyanúgy, mint az előző példánál, jól tanulmányozhatjuk március 21-én és szeptember 23-án a napéjegyenlőséget. A 331. oldalon, helyesen — a Nap de- klinációs szöge változik. 32
