Szocialista Nevelés, 1965. szeptember-1966. augusztus (11. évfolyam, 1-12. szám)

1966-02-01 / 6. szám - Hírek

Hírek A Csemadok KB-а és a Népművelési Intézet mellett működő Központi Énekkari Ta­nácsadó Testület elhatározta, hogy a komáromi Jókai-napok keretében Országos Ének­kari Fesztivált rendez. A fesztivál közös műsorszámai a következők lesznek: Összkar: Kodály—Berzsenyi: Forr a világ Vegyeskarok: Kodály: A szép énekszó múzsájához Kodály: Cohors generosa Férfikarok: Két egyszólamű gömöri népdal Bárdos: Dana, dana Női karok: Marenzio: Tavasz Kodály: Nagyszalontai köszöntő Gyermekkarok: Praetorius: Énekelj, boldog ifjúság Herring „Quodlibet“ A tanfelügyelők és az iskolaigazgatók ellenőrzéseik során megállapították, hogy egyre romlik iskoláinkban a magyar nyelv kiejtése. A csehszlovákiai magyar rádió műsorában a Nyitrai Pedagógiai Fakultás hallgatóival, a jövendő magyar pedagógusai­val való beszélgetések is azt bizonyítják, hogy az ifjűság kiejtése fülsértőén rossz. Pedig a nyelv legszebb éke a helyes, a szép, a nyelv zeneiségét tisztán, dallamosan érzékel­tető kiejtés. Helyes kiejtés nélkül nem nevelhet az iskola az anyanyelv szeretetére. A magyar nyelv dallamát egyre többen fújják hamisan. Egyre gyakrabban hallhatjuk az iskolában, a rádióban a magyar nyelv gazdag, színes muzsikáját méltóságteljes királyi kürtök helyett holmi papírtrombitán fújni. Ezért a Kerületi Pedagógiai Intéze­tek a középiskolákban a helyes köznyelvi kiejtés versenyét rendezik meg. A Szocialista Nevelés is több ezzel kapcsolatos cikket, tanulmányt közöl majd. Javasoljuk, hogy a gyakorló pedagógusok válasszák ki tanulóiknak egy csoportját: egy osztályt vagy az osztályból az 1-es, 3-as tanulók csoportjait, gyűjtsék össze a ta: nulók elmúlt évi olvasmányaira vonatkozó adatait, és elemezzék őket. A Pedagógiai Felolvasás keretén belüli elemzés feltétlenül terjedjen ki az alábbi kérdésekre: 1. Honnan szerezte a tanuló olvasmányait (saját könyve, családi, iskolai vagy nép­könyvtár)? 2. Mennyit és milyen jellegű könyveket olvasott 1965-ben? 3. Milyen irányítás észlelhető a tanuló olvasmányainak kiválasztásában? (Szülei, tanárai, iskolai könyvtáros, barátai, rádió, sajtó stb.) 4. Betölti-e az iskola (a szaktanítók, az osztályfőnökök és a könyvtáros) ebben az irányításban a megfelelő szerepet? Az elemzés a való helyzetet tárja fel, és adjon javaslatokat is az olvasásra nevelés javítása érdekében. A második rendkívül időszerű kérdés, melyre a gyakorló pedagógusoknak válaszol­niuk kellene: hogyan, milyen módszerekkel kell megvalósulnia a gyakorlatban annak az elvnek, hogy az olvasásra, a könyv használatára nevelés az egész tanítói testület közös nevelési feladata. A könyvet minden tantárgy tanításában fel kell használni I például a Búvár sorozatot vagy Dezsény: Olvasni jó, illetve akár a testneveléshez is az „Ép testben ép lélek“ című művet!) a tantervi anyag elmélyítésére, a tanulók önte­vékeny művelődésének előmozdítására. Fejtsék ki a csehszlovákiai magyar pedagógu­sok, hogy az iskolai könyvtárnak mi módon kell részt vennie ebben a folyamatban. Az olvasásra javasolt művek jegyzékén a somorjai általános középiskola és a ki­lencéves alapiskola tanítói kara immár a második éve dolgozik. A fenti pedagógiai felolvasások 5—8 gépelt oldalnyi terjedelmű kivonatát a Szo­cialista Nevelés is szívesen közli, hiszen ezzel is hathatósan hozzájárulna ahhoz, hogy a csehszlovákiai magyar iskolák növendékei alaposabb tudásukkal mindenütt megáll­ják helyüket. 189

Next

/
Thumbnails
Contents