Szocialista Nevelés, 1965. szeptember-1966. augusztus (11. évfolyam, 1-12. szám)

1965-09-01 / 1. szám - Bartha Tibor: A kilencedikes "Anyanyelvünk" / Könyvekről

Bevezetés: A leírandó eszköz, a gép meghatározása, általános képe.

Tárgyalás: Részei, felépítése, alkalmazása, tulajdonságai, kezelésének, karj bantartásának módja.

Befejezés: Hasznossága, a tárgy méltatása.

A 167. lapon a szerző a hármas tagolással kapcsolatban ezt írja: „A bevezetésben röviden megismerhetjük (sajtóhiba, helyesen: megismertetjük) az olvasót ä tárggyal, a tárgyalásban érdekesen és világosan elmondjuk közölnivalónkat, a befejezésben pedig röviden összefoglaljuk a tárgyról mondottakat.“ Ezek a megállapítások nem vonatkoztathatók valamennyi fogalmazási fajtára. A bevezetésre, a tárgyalásra vonatkozó tudnivalókat helyesebb lett volna először a különféle fogalmazási fajtákkal kapcsolatban közölni és csak azután általánosítani olyan megfogalmazásban, hogy a közöltek valamennyi fogalmazási fajtára vonatkozzanak. A 167. lapon a meghallgatták, elintézték helyett meghallgatják, elintézik a helyes.

A következő részben fogalmazásműfaji ismereteket közöl a tankönyv. Mint már említettük, az anyag felépítése módszeres: a szerző először megfelelő indukciós anyagot mutat be, majd közli a fogalmazási fajtával kapcsolatos tudnivalókat. A fogalmazási fajták sorrendje azonban nem a legszerencsésebb. A tankönyv a fogalmazási fajtákat és az ezekkel kapcsolatos tudnivalókat, valamint a gyakorlatokat ebben a sorrendben közli: 1. élményszerű, elbeszélő leírás, 2. az elbeszélés (történelmi tárgyú és novellaszerű elbeszélés), 3. az értekezés, 4. a tartalmi kivonat, 5. a szakszerű leírás, 6. a mindennapi életben használatos írások és ügyiratok. Véleményünk szerint helyesebb lenne a következő sorrend: 1. a novellisztikus elbeszélés, 2. a történelmi tárgyú elbeszélés, 3. az élményszerű, elbeszélő leírás, 4. a szakszerű leírás, 5. a tartalmi kivonat, 6. az értekezés, 7. a mindennapi életben használatos írások és ügyiratok. (Persze más sorrend is helyes lehet.)

Ebben a részben az alább felsorolt hibák fordulnak elő: Az élményszerű leírás szemléltető szövege összefolyik a leírás meghatározásával (szerkesztési hiba). Helyesebb lenne, ha a szerző a leírás helyett az élményszerű, elbeszélő leírás kifejezést használná, és a fogalom kialakítását, a meghatározást és a gyakorlatokat a második szemelvény bemutatása után közölné. Az elbeszélő leírás fogalmának megvilágítása szűkszavú, szerkesztési és stilisztikai tudnivalókat nem tartalmaz. (168—171. 1.) A 171. lap 3. gyakorlata nincs kapcsolatban az előzőén kialakított ismeretekkel. A tankönyv további hibája: beéri azzal, hogy a tanulók elbeszélő fogalmazásuk szerkezetét csupán az események sorrendje alapján építsék fel. Az események időrendjét követő elbeszélés felépítését a tanulók már az 1—5. évfolyamban elsajátították és gyakorolták. A 6—9. évfolyamban igényesebb megoldásokat is kellene tanítanunk, például a ret- rográd előadásmódot, az in médiás rés kezdést stb. (173. 1.) A 179. lapon ezt írja a szerző: „A stílus akkor szemléletes és élénk, ha — amit mondunk — szinte magunk előtt látjuk, halljuk, érezzük.“ (Képzeletünkre leginkább a szemléletesség hat; az élénkség, a fordulatosság pedig elsősorban érzelmeinkre, indulatainkra, akaratunkra.) Az értekező fogalmazásról nyújtott ismeretek nem elégségesek ahhoz, hogy a tanulókban kialakítsuk az értekezés szerkezeti felépítésével és elemeivel kapcsolatos tudnivalókat. A tankönyvnek feltétlenül ki kellene alakítania az egyszerű értekezés, a meghatározás, a következtetés, a bizonyítás és a cáfolás fogalmát, ismertetnie és gyakoroltatnia ezek szerkezeti felépítését és megszövegezését, a bizonyítási módok együttes alkalmazását és az érvek helyes sorrendjét. (181—185. 1.) A tanulót zavarhatja, hogy a szerző az értekezés szinonimájaként a fejtegetés kifejezést használja a 182. és a 183. lapon, mert a fejtegetésről sem a kilencedik, sem az előző évfolyamok számára kiadott tankönyvekből nem tanult semmit. Nem értjük, hogy A műselyem című szemléltető szöveg alá miért került a: „(Munkára nevelés)“ kifejezés. A szakszerű leírás bemutatását nem követi ismeretnyújtás, szabályelvonás.

20