Szocialista Nevelés, 1965. szeptember-1966. augusztus (11. évfolyam, 1-12. szám)
1966-01-01 / 5. szám - Drahos Ágoston: Betűismertetési és alsótagozatos szövegfeldolgozási eljárások a szlovák nyelv óráin
a ragozott szót (matka — s matkou, krieda — kriedou). A tanulók megértették, hogy az -ou rag csakis az alapeseten (a nominativuszon) kívül lehetséges, de ezen a fokon még felesleges lett volna a nyelvtani tudatosítást is elvégezni (azt ti., hogy ez a rag csak a nőnemű főnevek eszközhatározós esetében fordulhat elő). Az alsótagozatos nyelvoktatás ilyen eseteiben első helyen áll a helyes gyakorlás, az automatizálás, itt még nincs helye olyan nyelvtani jelenség tudatosításának,4 5 amely meghaladja életkori sajátosságaikat. A feltett kérdésekre egyébként könnyedén válaszoltak, miután ezekkel a szavakkal a hallás utáni tanulás idején már megismerkedtek. 3. Absztrakció Az elvonás mozzanatában ismét a magyar nyelvű beszélgetés jut vezetőszerephez: •— Mikor kérdeztünk a kým kérdőszóval? — Amikor személyekről volt szó. — Mit tettünk ilyenkor a szó elé? Mit írtunk a szóvégi -a helyére? (matka — s matkou; žiačka — so žiačkou) — A szó elé s, so szócskákat, a végére pedig -ou-1 írtunk. — Mondjátok szlovákul: az anyával, a tanulóleánnyal! — s matkou, so žiačkou — Hogyan kérdeztünk tárgyak esetében? — Cím kérdőszóval. — Mit találunk a válaszul adott szavak végén? — Itt is -ou végződést találunk (krieda — kriedou, ceruzka — ceruzkou,/. — A szó melyik részén találjuk mindig az -ou magánhangzócsoportot? — Mindig a szó végén. — Hogyan ejtettük ki az -ou-t? — Igen rövid -uval. — Mely kérdésekre feleltünk — ou végződésű szavakkal? — As kým?, čím? kérdésekre. — Mikor használtuk az s, so szócskákat? — Amikor az apa az anyával, a tanuló a tanulóleánnyal együtt dolgozott. Ha nem egyedül, hanem valakivel együtt végezzük a munkát, a cselekvést, a főnevet s, so szócskával mondjuk és írjuk: s matkou, so žiačkou. — Mikor mondjuk a főnevet ezek nélkül? — Ha valamilyen tárggyal, eszközzel végzünk munkát, cselekvést, pl. írok, dolgozom stb., a főnevet s, so nélkül mondjuk és írjuk: kriedou, ceruzkou. Az óra absztraháló részében két dolgot igyekezett tisztázni a nevelő: 1. az ou- rágós szavakat csak a (s)kym?, (s)čím? kérdésekre kapjuk válaszul. Megfelelő szinten és formában tudatosította, hogy személyek esetében a kérdőszó (s) kým? — tárgyak, dolgok esetén (s) čím?. Ennyi elég, s ezzel a lényegre is tapintott; 2. a s, so viszonyszók (prepozíciók) használatát; ezt a nyelvtanulás fokához mérten tisztázták, tudatosították, többet nem is lehet az alsótagozat osztályaiban követelni; a s, so használatának mélyebb elemzése nem tartozik ide. Nem lehet kifogásolni azt sem, hogy e prepozíciók használatát csak személyekkel kapcsolatban említik, bár nem ez a kritérium. 4. Gyakorlás — Vyslovte na konci slova — ou! (teta, žena, Eva, Anka) — s tetou, so ženou, s Evou, s Ankou; a tanár ezeket a szavakat a táblára írta. 137
