Szocialista Nevelés, 1964. szeptember-1965, augusztus (10. évfolyam, 1-12. szám)
1965-03-01 / 7. szám - Hogyan nevezzük - Néhány szóban
Szerkesztőségünk a Szocialista Nevelés 1964 decemberi számában felmerült probléma alapján kérdést intézett a losonci Járási Nemzeti Bizottság Iskola- és Művelődésügyi Szakosztályához, hogy miért nem engedélyezték a magyar tannyelvű óvoda megnyitását Losoncon, ahol a pedagógiai iskolában magyar tannyelvű osztályok is vanna, de az óvónőjelöltek csak szlovák óvodában végezhetnek pedagógiai gyakorlatot. Az alábbiakban 'közöljük a JNB Iskola- és Művelődésügyi Szakosztálya válaszát: „I960, szeptember 1-től Luéenecen megkezdték az óvónők kiképzését, akiknek az előírás értelmében a felsőbb évfolyamokban gyakorlatot kell folytatniuk a luéeneci óvodákban; a III. kilencéves alapiskola szülői szövetsége csak 1964-ben kérte egy egyosztályos magyar tannyelvű óvoda megszervezését. A III. kilencéves alapiskola és a szülői szövetség kívánságát megtárgyalták a Pedagógiai Iskolán és a luéeneci Helyi Nemzeti Bizottságon is, azonban minthogy a jelentkező gyermekek száma nem érte el a szükséges minimumot, a javaslatot nem lehetett megvalósítani. Ezenkívül a luéeneci Pedagógiai Iskola sem tartotta szükségesnek a magyar tannyelvű óvoda megnyitását, minthogy a végzett növendékek szerinte tudnak annyira szlovákul, hogy a szlovák óvodákon is elvégezhetik gyakorlatukat. Megjegyzem, hogy Chebeh elvtárs a jelzett cikket még 1964 októberében írta, amikor az egész ügy a megoldás stádiumában volt, és alapos kivizsgálás után megállapították, hogy valóban nincs elegendő gyermek a luéeneci magyar tannyelvű óvoda megnyitásához.“ Az ügyosztály válaszához a szerkesztőbizottság a következő megjegyzést fűzi: Tekintve, hogy a magyar tannyelvű pedagógiai iskola növendékeiről van szó, nem érthetünk egyet azzal, hogy a jövendőbeli magyar óvónő szlovák tannyelvű óvodában végezze pedagógiai gyakorlatát. Ugyanis didaktikai és módszertani szempontból kétséges,' hogy ilyen körülmények között vajon megtanul-e az óvónőjelölt például magyar népmesét mondani, magyar dalt tanítani, a gyermek anyanyelvi beszéd- és kifejezőkészségét fejleszteni, szókincsét gazdagítani, és általában az iskolában tanult elméleti ismereteket a gyakorlatban hatékonyan alkalmazni, s így felkészülni jövendő hivatására. Szükséges lenne ezért, ha a losonci Pedagógiai Iskola Igazgatósága és tantestülete kellő tudományossággal indokolná és megvilágítaná a csehszlovákiai magyar pedagógus-közvélemény számára ezt a problémát. Hogyan nevezz! Ismét felmerült a kérdés: alapfokú kilencéves iskolának vagy kilencéves alapiskolának nevezzük a kötelező iskolát. A kérdést — úgy véljük — már megvitattuk s döntöttünk, hiszen ma már minden hivatalos ügyiraton: kilencéves alapiskola, Néhány szóban A szerkesztőség több tanfelügyelő iskolalátogatási jegyzőkönyveinek áttanulmányozása alapján — csupán néhány szóban — a következő problémákat veti fel: általános középiskola; gépipari (Építőipari stb.) szak-középiskola stb. szerepel. Ezért javasoljuk, hogy minden iskola igazgatósága ennek megfelelően javíttassa át (rendeljen új) a hivatalos pecsétet. 1. Sok iskolában nem tudatosították eléggé, hogy az órarend-készítés pedagógiai tevékenység. Gyakori hiba, hogy a természettudományos tantárgyak: a szám222
