Szocialista Nevelés, 1964. szeptember-1965, augusztus (10. évfolyam, 1-12. szám)

1964-11-01 / 3. szám - Ozoray Ferenc: Árulkodó dolgozatok

többet, mint amennyit a tanuló a 6—9. évfolyamban el tud sajátítani, vagyis ami összhangban van a tanterv követelményeivel. Ezekben az osztályokban van a nyelvtanítás súlypontja. A nyelv szerkezetének, a sza­vak helyes írásának a lényegét, a nyelv tudatos használatát ezekben az osztályokban feltétlenül el kell sajátítaniuk a tanulóknak. Sajnos azon­ban meg kellett állapítanunk, hogy a tanulók helyesírási tudása nem biztos és nem szilárd, hasonlóképp számottevő fogyatékosságok vannak a nyelv­tani és a fogalmazási alapismeretekben. Alig akadt 5—6 tartalmi és szerkesztési szempontból is szinte kifogásta­lan dolgozat, amelyben nem volt durva vagy súlyos helyesírási hiba. Ezek választékos, fordulatos, könnyed stílusa, biztos helyesírási tudása gyö­nyörködteti az olvasót. A legtöbb dolgozatban azonban nem lehetett gyönyörködni. A dolgo­zatok többsége felületességével és hanyag írásmódjával tűnt ki. De nem ez esett latba, hanem a helyesírás és a fogalmazás. Ezek a dol­gozatok nagy hiányosságokról tanúskodnak. A helyesírási hibákból válogatás nélkül gyűjtöttünk össze egy csokorra valót: a Budapesti ki­rándulás, — a Senica-i pionírtábor, — a Dél-Szlovákiai, — minyjárt áru­gassa a ludait, — utánna, — hüssítő, — előtem, minnél, — üllőhelyek, — kiszálhat, — semmirekelő, — egésszen, — sőtt vanak, — epitet, — a Magas Tátra-i, — este felé megnézük, — egésztábor, — a barátnőm beleegyezet, — felál, — elősször, — beszédünkéi, — elegettett, — túl jár az eszén, — megboszul, - otthol, hallgattják, — segíttik, — szép tály, — frisslevegő, — észt, — szembeszáll, — ígéretéit, — belebetegedet, — neharagudf, — monta — ahonnént, — adig, — megkorbácsoltatsa, — pénzér, — leg- gyorsabak stb. Durva hibának számítottuk pl. a múlt idő jelének eltévesztését, a tárgy ragjának kettőzését, az igekötők írásának eltévesztését. A súlyos hibák közül feltűnő a ragok és névutók személyragos alakjainak helytelen írása, a hosszú mássalhangzók hibás alkalmazása, az ly és a j eltévesztése, a ha­sonulás és összeolvadás terén elkövetett hibák és a szavak helytelen elvá­lasztása (íölde-sűr, éde-sapám, más-sodszor, parasz-tság) stb. De nem hiányoznak az ún. kisebb hibák sem, mint pl. a magánhangzók hosszúságának jelzése, a szavak egybe- és különírása, az írásjelek hiánya és helytelen alkalmazása, a -ban, -ben és a -ba, -be, valamint egyes ige­alakok felcserélése (tudnék-tudnák). A felszólító mód és a kijelentő mód helytelen használatát sem lehet elütni ilyen liberális ízű megjegyzéssel: „Hisz a Csallóközben vagyunk.“ A helyesírási hibákon kívül a mondatok kevésbé szabatos megfogalma­zása körül lehetett észlelni a legnagyobb hiányosságokat, pl. ilyen monda­tokkal is találkoztunk: „Édesanyja elkészítette őt a vásárra és elhajtotta a nagy sereg ludat.“ „Édesanyja elküldte a vásárra a libákat“ „Harmad­szor lókereskedőnek mutatkozott be.“ „Kövér fához kötözte.“ „Este elöl- jönn az első csillag az égen.“ „Következő nap a múzeumot tekintettük meg, ahol a köztársasági elnökünk székel.“ „Elég hűvös volt a hegyekben. Hisz nem csoda, hógolyóztunk is“ stb. Sok esetben találkoztunk a felkészülés, a tárgyi tudás elégtelenségével is. Egyesek szerint pl. „A Lúdas Matyi regény“, mások szerint „verses kötet“ vagy „humoros költemény“. Voltak, akik úgy tudták, hogy Matyi „Debrecenbe érkezett a libáival“ stb. 76

Next

/
Thumbnails
Contents