Szocialista Nevelés, 1964. szeptember-1965, augusztus (10. évfolyam, 1-12. szám)
1964-10-01 / 2. szám - Mózsi Ferenc: Kétszáz évvel ezelőtt
gyár ... én szegény ördög ... nem beszélek franciául... un poco ľ italian о ... Bocsássa meg ... fölindulásom ... ó, én megértettem az Ön ágyúját... igen ... igen... a nagy csata... a hitvány ebek... az elnyomók! S öklével a mellére ütve: „Önt a szívemben hordom!... Hah, a franciák, a forradalmárok ... tudnak forradalmi muzsikát írni!” Nem kísérlem meg, hogy leírjam ennek az embernek hallatlan felindulását, könnyeit, fogcsikorgatását; csaknem félelmes, — fenséges volt! Gondolhatja, hogy a Rálkoczi-induló ettől kezdve minden műsoron szerepelt s mindannyiszor ugyanazt a hatást tette. Sőt elutazásomkor át kellett engednem Pest városának kéziratomat, melyet meg akartam tartani. _ Az indulót most minden ünnepélyes alkalommal játsszák ... ... Másnap búcsút kellett vennem magyar gazdáimtól, elutaztam hát, még remegve a sokféle felindulástól és telve rolkonszenvvel e forróvérű, lovagias, femköltlelkű nemzet iránt... Alig érkeztem Bécsibe, meglátogatott az a műkedvelő, aki tanácsával rábírt a Rákoczi-induló megírására. Annyira izgatott volt. hogy mulatnom kellett rajta. — Az Ön darabjának sikere egészen idáig visszhangzott — mondotta —, s ezért sietve megkérem, hogy semmiképp se hozza kapcsolatba az én nevemmel. Mert ha Becsben megtudnák, hogy én sugalmaztam Önnek ezt a kompozciőt, ez rendkívül kompromittálna, sőt nagy bajt zúdítana rám. Megígértem, hogy hallgatok . ..” Ismertessük meg tanulóinkkal ezt a muzsikát, a magyar népzenében kifejezett mondanivalóját. Bihari János a Csallóközben élő nép dalait formázta remekművű formai ötvözetté; a Rákóczi-indulőban pedig megvalósult a két látszólag oly távoli világ: a magyar és az európai zenélés találkozása. Micsoda technikai csillogás, bánatos nosztalgia, rátarti öntudat, szélesen áradó erő, pattanásig feszülő feszültség született a verbunkosnak az európai romantika szellemével, a magyar dallamnak a modern instrumentális stílus fegyverzetével kötött házasságból... Az alkotót műve dicséri, és a művet élvezőt mindenkor eltölti a mámoros boldogság. Hozzáférhetővé tenni ezt tanítványaink számára, ez az igazi öröm, ez a „pedagógusi fizetség’. Jegyzetek [') 1816-ban, amikor az ezred hazaérkezett a francia háborúból. A másik feltevés szerint azonban Bihari már 1809-ben a pestvármegyei ezred inszurrekcióján játszotta a nagyhátású művét. (2j Vesd össze a Marseillaise egyes motívumait a harci szignál és a trombitajelökkel. Pl.: m--------p——------p—---------g■ Uig) 2 jbs 2Г w efc ....Vér - ben ázfafja rúf zási-lűjaí. Halljátok? Már küldi a. =fc p—#0----0---Pft 3=^ Haj - rá fegyverbe háb. Ma harc- ra hív ha - 7,ád Ez tehát nem csupán a Rákóczi-induló, hanem minden harci induló jellegzetessége. 56
