Szocialista Nevelés, 1964. szeptember-1965, augusztus (10. évfolyam, 1-12. szám)
1964-10-01 / 2. szám - Anna Koščová: Az orosz nyelvtanítás lexikai problémái pedagógiai gyakorlatunkban
el. (Természetesen az idegen nyelv szókincse elsajátításának problémái lényegesen szélesebb körűek, de erről esetleg majd legközelebbi írásunlkban.] Most pedig nézzük: milyen arányban fordulnak elő az egyes lexikai hibák a tanulók dolgozataiban: A hibáik faja előfordulások % helyesírási 1887 42,62 morfológiai 1221 27,56 mondattani 784 17,70 lexikális 536 _ 12,11 együtt 4428 99,99 % Amint a táblázatból kitűnik, a lexikális hibák aránya a többi megállapított hibához viszonyítva 12,11 %.T) Habár ez aránylag csekély százalék, az orosz nyelv elsajátításában különös figyelmet érdemelnek. Legalább részben megmagyarázzák a tanulók szókincse elsajátításának egyes különleges problémáit. Most pedig nézzük külön a lexikális hibákat: A lexikális hibák fajai a hibák száma % szlovakiszmusok 180 33,59 fonetikai eredetű hibák 159 29,66 torzított szavak 130 24,25 a jelentés eltévesztése 60 11,19 más 7 1,30 összesen 536 99,99 °/o Az eredmények analízise Hogy helyesen értélkeljük eredményeinket, és megfelelő gyakorlati következtetéseket vonjunk le belőlük, szükséges, hogy a leggyakrabban előforduló hiba- típusokból induljunk ki. Amint a táblázat mutatja, a lexikális hibák legnagyobb részét a szlo - vak izmusok alkotják. Ez egy ún. interferenciás jelenség, melynek lényege „az előbb elsajátított készségeknek az új készségekre való hatásában rejlik.”2) A mi esetünkben ez bizonyos mértékig érthető is, minthogy a magyar tanulók a csehszlovák iskolákon két rokon szláv nyelvet tanulnak (a szlovákot és oroszt), és egyik sem anyanyelvűk. Ennek a ténynek különösen módszertani szempontból nagy figyelmet kell szentelni. A tanterveket és a módszertant is úgy kell feldolgozni, hogy a tanítási folyamatban a tanulók megszilárdítsák mind orosz mind szlovák szókincsüket. Ha az interferencia lényegéből indulunk ki, akkor világos lesz számunkra: egyes esetekben miért kerül sor negatív hatásra a két nyelv tanításában. Ezeknek a hibáknak a keletkezését az egyes szavak hiányos megkülönböztetésével is lehet magyarázni. A differenciáció folyamatának ismereteire támaszkodni a mi esetünkben különösen fontos, minthogy az orosz szókincs elsajátításakor olyan tanuló esetében, aki egyidejűleg az oroszhoz olyan közeli nyelvet tanul, mint a szlovák, számolni kell mindkét nyelv hasonlóságával és az ebből fakadó hatásokkal. 44
