Szocialista Nevelés, 1964. szeptember-1965, augusztus (10. évfolyam, 1-12. szám)
1964-10-01 / 2. szám - Arató Endréné: A magyarországi iskolák új tantárgya a környezetismeret
a tanterv a könyvkölcsönzést és a könyvolvasás módját jelöli meg. Ilyen módon közelítjük meg azt a helyes elvet, hogy az iskola zárt falai közül ténylegesen is kimegyünk az életbe, s a tanult ismeretek alkalmazásának életszerűen való gyakorlásával a tanultak alkalmazására, felhasználására ösztönözzük tanulóinkat. Iskolareformunk második irányelvként a szilárd ismereteket jelöli meg. Fenti példánkon bebizonyíthatjuk azt is, hogy mennyiben jelenti e tantárgy újszerű elgondolása e második irányelv érvényesülését. Ha a gyerekek a kultúrház, könyvtár, vagy színház, mozi megtekintése után tanulnak a kulturális intézményekről és azok dolgozóiról, bizonyára él- ményszerűbben, tehát maradandóbban és hatásosabban sajátítják el az ismeretanyagot, mintha csupán elbeszélés vagy kép alapján alakították volna ki az ismereteket. A szilárdabb ismeretek elvének érvényesülését az élmény szerűségen túl az is biztosítja, hogy nemcsak a környezetismeret-órán dolgozzuk fel a szerzett tapasztalatokat, hanem ezt erősítve, pontosabbá téve, kiegészítve a többi tantárgy keretében is szereznek a gyerekek ismereteket a kulturális intézményekről. Olvasás-órán olvasnak az iskoláról, kultúrotthonról, könyvtárról, színházról, moziról, múzeumról és sportlétesítményekről. Fogalmazás-órán elbeszélést írnak a sétán szerzett élményeik alapján, számtan-órán pl. a naponta kölcsönzött könyvek adatai kerülhetnek szöveges példáink közé stb. A szilárd ismeretek követelménye 1—4. osztályos vonatkozásban azt is jelenti, hogy az alapkészségek kialakításában akarjuk a tanulókat magasabb szintre juttatni. Ezek közül a környezetismeret-órán erőteljesen tudjuk fejleszteni a tanulók szóbeli kifejezőképességét. Közvetve fejleszti tantárgyunk pl. az olvasási készséget is. Ezt úgy kell értenünk, hogy az olvasás-órák feladatainak egy jelentős részét, ti. az ismeretek kialakításával kapcsolatos feladatokat magára vállalja a környezetismeret, s ezáltal az olvasás-órákon több- idő jut az olvasás gyakorlására. Azonkívül hogy megszaporítottuk az olvasás-gyakorló órák számát, az eredményesség biztosítottabbnak látszik azáltal is, hogy olyan témákról olvasnak majd a gyerekek, amelyekről teljesebb és egyben konkrétabb ismereteket is szereztek a környezetismeret keretében. Az iskolareform harmadik alapelve a szocialista erkölcsi és világnézeti nevelés követelményeit szögezi le. Azt hiszem, hogy már az eddig elmondottak is azt bizonyítják, hogy e tantárgy keretében jelentősen tudjuk formálni tanulóink világnézetét, erkölcsi tulajdonságait, jellemvonásait. A dialektikus-materialista világnézetre való nevelés alapozását szolgálja az a tény, hogy megtanítjuk nyitott szemmel járni tanulóinkat. Észrevételük a jelenségekben meglévő elemi összefüggéseket. (Gondoljunk az 1. osztály anyagában arra, hogy az évszakok változásai hogyan befolyásolják a növények, állatok életét, az emberek munkáját, az öltözködésünket stb.) Felelünk a felvetődő rengeteg miért?-re. Hiszen a természetben és a társadalomban mindennek természetes oka van. Azt akarjuk elérni, hogy a gyerekek maguk is keressék a jelenségek egyszerű okait, összefüggéseit. A környezetismeret tantárgya nevelési hatékonyságát szolgálják a gyakorlatok is. A 2. osztály anyagában az erdőről tanítva gyakorlatként írja elő a tantárgy a közös levél- és termésgyűjtemény összeállítását. Miközben e gyűjtemény készül, élményt jelent a kis kollektívának a közös 37
