Szocialista Nevelés, 1964. szeptember-1965, augusztus (10. évfolyam, 1-12. szám)
1965-07-01 / 11-12. szám - Török Jenő: Történelemtanításunk néhány problémája
A könyv részletesebben ismertethette volna a középkori életfelfogást, a vallás befolyását a tudományokra stb. Ugyancsak részletesebben lehetett volna írni a szerzetes- és a lovagrendekről, valamint az egyházat, de egyben a hűbéri rendszert is támadó eretnekekről. A jobbágyfalvak élete c. fejezetben teljesen hibás a következő magyarázat: „A telepesek a juttatott földek örökös bérlőivé váltak. Bizonyos határidő után, rendszerint 15—20 év múlva mentesítve lettek a telepesek minden adótól és jobbágyi kötelezettségtől.“ Ezt a következőképpen kell értelmezni: „A telepesek tizenöt-húsz évig mentesítve voltak minden adó és jobbágyi kötelezettség alól. Csak e határidő letelte után fizettek járadékot hűbér- uruknak.“ Teljesen értelmetlen az ilyen magyarázat: „Az egyes településeknek minden dűlőben voltak szántóföldjeik. Ha pl. a jobbágyfalunak nyolc települése (gazdasága) volt, akkor minden dűlő területét nyolc részre osztották.“ A jobbágyok büntetésére használt kalodát egy képpel magyarázni lehetett volna. A köznemesség fellépése a király és a főurak ellen. II. Endre Aranybullája (1222). Néhány pontot magyarázatként közölni lehetett volna. Hiányos a tatárjárást tárgyaló rész is. Szó sincs IV. Béla erélyes fellépéséről a hűbérurak ellen. (Béla király szilárd jelleme, akarata, a királyi hatalom megszilárdítására irányuló törekvései stb. IV. Béla a második „honalapító“. Az ország helyzetének megszilárdítása: — új települések, várak, gazdasági intézkedések.) A könyvben gyakoriak az elírások. A 69. o’da'on levő kép mellett ez olvasható: „Rézmetsző“. Mintha bizony nem tudnánk különbséget tenni a rézmetsző és a rézműves illetve vasműves közöl . Egyik helyen Vladislavot, máshol Ulászlót í ■ könyvünk. Sorolhatnám a hibákat és hiányosságokat, de nem akarom még hosszabbra nyújtani írásomat. Ügy gondo'om, enynyi is elég ahhoz, hogy tudatában legyünk annak, ha könyvünk új kiadást érne meg, sok mindent alaposabban kellene elvégeznünk. Gyermekeink szeretik a történelmet,' de igazi élményt és alapos tudást csak jó és hibátlan könyvből sajátíthatnak el. Már pedig az a célunk, hogy korunk ifjúsága helyesen értelmezze a múltat, hiszen csak úgy tudja megérteni szocialista jelenünket. Még egy, ugyancsak történelemtanításunkat érintő problémáról néhány szót. A múlt iskolai évben a PKI közölte a történelmet tanító pedagógusokkal, hogy a magyar nép haladó történelmi múltjával is meg kell ismertetni ifjúságunkat. Erre a rendeletre hívta fel a figyelmet a Szocialista Nevelés valamelyik száma is. Azonban miből tanulják meg gyermekeink népünk történelmi múltját ,ha nem áll rendelkezésükre megfelelő tankönyv. Erre is gondolnunk kellene. Vázlatpontokkal nem lehet történelmi tudást biztosítani! Szorgalmaznunk kellene egy melléklet kiadását, amely a magyar nép történetének haladó fejezeteit tárgyalná. Ezeket a fejezeteket az egyes osztályok számára arányosan kellene elosztani. A fenti gondolatokat azért tartottam fontosnak elmondani, mert sok nem szakos pedagógus tanít történelmet, és bizony egy-egy rosszul megfogalmazott gondolat nagyon sok kellemetlenséget okozhat, és munkánk eredményességét csökkenti. A SZERKESZTŐSÉG MEGJEGYZÉSE: A tankönyv képanyagával kapcsolatos észrevételekkel nem értünk egyet, mivel a képek művészi rajzok, és mint ilyenek kiegészítik a tankönyvet. Nem lehet céljuk az egyes történelmi események kimerítő ábrázolása. Ezek a képek nem annyira bonyolultak, hogy a 7-es tanuló ne értené meg, hogy a rajz eqy-eay eseményt illusztrál. A térképek pedig csupán térképvázlat szerepét töltik be és a tankönyv által megkívánt követelményeknek megjelelnek. 368
