Szocialista Nevelés, 1964. szeptember-1965, augusztus (10. évfolyam, 1-12. szám)
1964-09-01 / 1. szám - Ágoston György: A programozott oktatás és az oktatógép
a felszabaduló időt tanítványai jobb megismerésére, a tananyag és a hagyományos kollektív oktatás megjavítására használja fel.5) 9. Az elkövetkező évtized — világszínvonalon gondolkodva — az oktatási eszközök tökéletesedésének és az új oktatási eszközök általános elterjedésének évtizede lesz. Máris nagyarányú kísérletek folynak a magnetofon, a hangosfilm, a rádió, a televízió és más modern audio-vizuális eszközök oktatási és nevelési célú felhasználásával kapcsolatban. Az audio-vizuális eszközök pedagógiájának jelentős központjai alakulnak ki egyes külföldi kutatóintézetekben, egyetemeken, főiskolákon. A pedagógiának olyan új tudományága jött létre, amely komoly befolyást gyakorol a pedagógia egészére. A programozott oktatás természetesen nem hagyja számításon kívül a modern technika adta új oktatási lehetőségeket; számos kutatás éppen azzal a problémával foglalkozik, hogyan lehet felhasználni a modern oktatási eszközök rendszerét a programozott oktatásban, hogyan lehet összekapcsolni a modern oktatási eszközöket és a programozott oktatást. V. A programozott oktatás legelterjedtebb alakja a nyomtatott program. Ameny- nyiben a nyomtatott program „lineáris”, vagyis nem irányoz elő a tanulóik válaszától függő programváltozatokat, egyéni előrehaladási lehetőségeket, technikailag könnyen kivitelezhető. Amennyiben azonban a nyomtatott program is individualizálni akarja az előrehaladást (nem elégedve meg a nem eredményes szakasz egyszerű ismétlésével), technikai kivitelezése nem kis probléma. Az ilyen komplexebb nyomtatott program egyik típusa az úgynevezett „(keverhető lapokból álló könyv” (franciául: livre brouillé). Ennek technikája a következő: Minden lap egy egység (szakasz) információs anyagát és a vele kapcsolatos kérdést tartalmazza. A tanuló megválaszolja az első lap kérdéseit. A választól függően kap utasítást arra,*hogy melyik lappal kell folytatnia munkáját. Ez a lap tehát nem feltétlenül a sorrendben következő lap. Minden helytelen válasz olyan laphoz utasítja a tanulót, amelyen az elkövetett hiba kijavításához szükséges információs anyag, magyarázat, kérdés stb. található. VI. Mint kifejtettük, a programozott oktatás elvei minden gépi mechanizmus nélkül is alkalmazhatók, mégis az oktatógép volt a programozott oktatás bölcsője, elindítója. Harmincöt évvel ezelőtt Sidney Pressey, Ohio Állam Egyetemének professzora 6gy egyszerű oktatógépet szerkesztett, tudomásunk szerint az elsőt. Pressey gépe egy sorozat kérdést tár a tanuló elé, amelyekre felelnie kell. A gépet egyszerre csak egy tanuló használhatja és képességeinek megfelelő ütemben dolgozhat vele. A feleletadás oly módon történik, hogy a tanuló a kérdésre a gép által megadott négy felelet (megoldás) közül választhat (méthode ä choix multiple). A négy válasz közül természetesen csak az egyik helyes. A gépnek négy gombja van, a tanulónak azt a gombot kell megnyomnia, amely gomb az általa jónak ítélt megoldásnak felel meg. Ha a felelet helyes, a gép a következő kérdésre megy át. Ha nem helyes, a gép továbbra is ugyanazt a kérdést mutatja fel mindaddig, míg a tanuló a helyes választ meg nem találta. A kisebb gyermekek számára készült változat egy bizonyos számú helyes választ automatikusan édességgel jutalmaz. Egy másik változata a gépnek automatikusan kiküszöböli, kihagyja azokat a kérdéseket, amelyekre a tanuló egy-két alkalommal helyes választ adott, és ily módon meggyorsítja azoknak a tanulóknak az előrehaladását, akik az előzetes tudnivalóikat jól elsajátították. Mint látható, Pressey gépének három olyan alapvető elve van, amely megtalálható a programozott oktatásban: 1. a tanuló állandó aktív részvétele az oktatás folyamatában, 2. minden felelet után azonnal értékelés: helytelenítés 17
