Szocialista Nevelés, 1964. szeptember-1965, augusztus (10. évfolyam, 1-12. szám)

1965-01-01 / 5. szám - A CSEMADOK irodalmi köreinek szervezéséről

tanának -megírásában. — Az orosz irodalmi nyelv szépítése egyik fontos célki­tűzése volt, így vált a mai orosz irodalmi nyelv megalapítójává. Lomonoszov lángelméjét nem a saját egyéni céljai, hanem hazája szolgá­latába állította. Életcélja volt, hogy a cári Oroszország elmaradott kulturális viszonyai között minél jobban terjessze a műveltséget és a felvilágosodott, ma­terialista gondolkodást. Az ő kezdeményezésére nyílt meg 210 év előtt, az 1755. január 12-én kiadott rendelet alapján 1755 tavaszán a moszkvai egyetem, az első egyetem a nagy Oroszországban. E főiskola haladó programját is Lo­monoszov állította össze. Az ő érdeme elsősorban, hogy a moszkvai egyetem a progresszív, tudományos ateista és demokratikus gondolkodás központja lett. A forradalmi demokraták: Gerc-en, Belinszikij és a többiek a 19. században foly­tatták Lomonoszov haladó hagyományát a moszkvai egyetemen. A század vége felé a marxizmus hirdetői, forradalmár diákok járják folyosóit, termeit. Teljes virágzásnak az Októberi Forradalom után indul ez a világhírű tudományos intézmény. A kezdetben három karral (orvosi, jogi és bölcsészeti) rendelkező egyetem egyre bővül, különösen a szovjet uralom megszilárdulása óta. Fakultásai mellett (1954-ben már 12 van] rengeteg tudományos és művészeti intézmény tartozik hozzá. A moszkvai Állami Lomonoszov Egyetem eredetileg a mai Vörös téren volt, 1953 óta a Lenin hegyekben, pazar, óriási épületkomplexumban végzi fontos küldetését. A főépület előtt ott találjuk az egyetem alapítójának, Michail Vasziljevics Lomonoszovnak a szobrát. Ott őrzi ez a szobor a hatalmas épület­tömböket, ahol a tudósok, pedagógusok és hallgatók ezrei foglalkoznak azok­kal a tudományokkal, melyeknek alapját az egyetem névadója vetette meg, s terjesztik aztán a műveltséget a hatalmas ország népének széles rétegeiben, úgy ahogyan azt Lomonoszov két évszázaddal ezelőtt megálmodta. A CSEMADOX irodalmi köreinek szervezéséről A magyar dolgozók szocialista öntudatának és kultúráltsógának fejlesztését csak rendszeres és irányított népműveléssel érhetjük el. Ezért a Csemadok Központi Bizott­ságának elnöksége a CSKP Központi Bizottságának 1963 júniusában jóváhagyott határo­zata értelmében (a dolgozók iskolán kívüli továbbtanulásáról) javasolja, hogy szervezzék meg a Csemadok önképző köreit. 1. Az irodalmi körök fő feladata: a) A Csemadok tagságában felkelteni a rendszeres és irányított tanulás utáni vá­gyat, b) megismertetni a magyar irodalom történetét, c) ismertetni a cseh, szlovák és a világirodalom legkiemelkedőbb egyéniségeit és azok legszebb alkotásait, d) megtanítani, hogyan és mit olvassunk, hol kezdje az olvasó az irodalmi önne­velést. 2. Az irodalmi körök szervezésének formái a) Az irodalmi kört főleg a Csemadok vezetőségi tagjaiból és a tagság soraiból kell megszervezni. 159

Next

/
Thumbnails
Contents