Szocialista Nevelés, 1963. szeptember-1964. augusztus (9. évfolyam, 1-12. szám)

1963-09-01 / 1. szám - Jozef Kahan: Új feladataink az új iskolai évben

deklődését, kitartását és fejlődési lehetőségeit.

Az új osztályzási rend alapvető vonása a gyermekekhez való szíves, derűlátó közeledés, célja, hogy a gyermekek pozitív tulajdonságait fejlesszük, hogy a jegyeket ösztönzésképpen, a jó munka érdekében használjuk fel, és ne tekintsük büntetésnek a sikertelenségért, amiről a tanuló nem tehet. A szorgalmas, kevésbé tehetséges tanulót dicsérjük meg a legkisebb eredményért is, mégpedig. annál jobban, minél fiatalabb a tanuló. A tanítónak örömet szerez a tanuló minden sikere. Ezért időt kell adni a tanulónak ahhoz, hogy megjavítsa eredményét, hogy újból jelentkezhessen, ha az anyagot előzőleg nem sajátította el.

František Jelinek elvtárs, az MSK dolgozója beszámolójában elismeréssel értékelte a matematika- tanítás színvonala emelésére irányuló eredményes igyekezetét. Azonban — amint említette — az eredmények jobbak is lehettek volna, ha a tanítást jobban szakosítanák. Megállapította, hogy ha valamennyi matematika-tanító órakötelezettségének legalább felében tanítaná saját tárgyát, a matematika tanításának szakmai színvonala 25%-kal javulna. Bizonyos javulás ellenére még mindig nagy hiányosságok tapasztalhatók ezen a téren különösen az 1—5. évfolyamokban. Egyes tanítók megelégszenek az egyes műveletek begyakorlásával, azonban nincs elég türelmük ahhoz, hogy a tanulókat rávezessék arra, hogy meg tudják okolni eljárásukat.

Zemánek elvtárs, az MŠK dolgozója megokolta: miért volt szükséges beiktatni az iskolai ellenőrzés három központi feladata közé a természettudományok és a munkára nevelés tanítását. A tájékoztatás kedvéért még két központi feladatot jelölünk meg, amelyekre elsősorban irányul majd az ellenőrzés az új iskolai évben. Ezek: a kilencéves alapiskola 1—5. évfolyamában az oktató-nevelő munka színvonalának emelése és szak- szerűségének biztosítása az első ciklusú iskolákban és intézményeiben. — Pozitívan értékelte, hogy a fizika, kémia és biológia tanításába sikerült gyakorlati elemeket juttatni. Azonban sajnálatos tény, hogy a természettudományok tanításából elsikkad az elméleti alap. Ezeknek a tantárgyaknak a tanításában komoly módszertani hiányosságokat tapasztaltak az illetékesek. Kifogásolják, hogy a magyarázatot nem kapcsolják össze mindig a tanítók demonstrációs kísérleteivel. Az iskolákban elhanyagolják a frontális kísérleteket, amelyeknek nagy jelentőségük van az önállóságra és öntudatosságra való nevelésben. A laboratóriumi gyakorlatokat gyakran úgy vezetik, hogy a tanulók gondolkodás nélkül végzik a tanító utasításait, s közben a tanítók nem vezetik őket arra, hogy elgondolkozzanak munkájuk felöl.

A munkára nevelés még mindig a prakticizmus jegyében folyik, a tanulók gyakran csak primitív „mesterséget“ tanulnak. Ezt gyakran az okozza, hogy a tantervet nem tartják be megfelelően. A tanulókat meg kell ismertetnünk a termelés technikai-tudományos elveivel, fejlesztenünk kell technikai gondolkodásukat. A produktív munkában való részvétel továbbra is a tanulók politechnikai nevelésének egyik fontos eszköze marad.

Nagy jelentőséget tanúsíthatunk a kilencéves alapiskola 1—5. évfo7