Szocialista Nevelés, 1963. szeptember-1964. augusztus (9. évfolyam, 1-12. szám)

1964-07-01 / 11-12. szám - Szoboszlay Miklós: A magyarországi általános iskolai orosz nyelvoktatás fejlődéséről

SZOBOSZLAY MIKLÓS BUDAPEST

I

A magyarországi általános iskolai orosz nyelvoktatás fejlődéséről

A magyarországi általános iskolai orosz nyelvoktatás jövőbeli alakulására komoly hatással lesz az a körülmény, hogy 1963-ban megjelent az új, az iskolareform keretében, annak szellemében átdolgozott általános iskolai tanterv (l.j.

Az új tanterv — így az új orosz tanterv (2) — bevezetését a tervezet országos vitája előzte meg. Az országos vita tapasztalataival, a tervezet módosításával a szaksajtóban több cikk foglalkozott (3).

Az új orosz tanterv jellemzője, hogy tovább erősíti azt az irányt, amelyet az 1958-ban jóváhagyott tanterv (4) kijelölt. Tovább erősíti azáltal, hogy a feladatok meghatározásában, a tananyag kiválasztásában és az osztályokra bontott követelményekben erőteljesebben, határozottabban érvényesíti a nyelvoktatás gyakorlati jeladatát. A gyakorlati feladaton belül az új tanterv a tanulók beszédkészségének fejlesztését emeli ki. A beszéd megértéséhez és használatához szükséges jártasságok, készségek eredményesebb kialakítása érdekében csökkenti az elsajátítandó lexikai és nyelvtani anyagot.

A jártasságok, készségek fejlesztésének ütemét, arányát közelebbről az osztályokra bontott, tovább korszerűsített tantervi követelmények határozzák meg.

A szókincs terén az új tanterv nem az elsajátítandó szavakról, hanem az elsajátítandó lexikai egységekről beszél. A lexikai egység fágabb fogalom, mint a szó. Egyaránt beleértjük a szavakat, kifejezéseket s a lexikailag kezelt nyelvtani jelenségeket.

Az elsajátítandó lexikai egységek száma az új tantervben is 1000. Ennek a mennyiségnek a csökkentése csak a beszédkészség-fejlesztés, s a tankönyvi szövegek színességének, érdekességének a rovására lett volna megvalósítható. Az előírt 1000-es mennyiség gyakorlatilag mégis csökkenni fog két körülményből kifolyóan: a) először azért, mert az új tantervben az előírt 1000-es szómennyiség „az eredeti orosz szövegek megértéséhez elengedhetetlenül szükséges, 10 %-ban engedélyezett ritkábban használatos szavakat, fordulatokat, kifejezéseket“ is tartalmazza, míg az 1958-as tanterv ezt a 10 %-ot az 1000-es szómennyiségen felül engedélyezte a tankönyvírónak alkalmazni; b] másodszor pedig azáltal, hogy az új tanterv néhány nyelvtani jelenséget is — a szókincs-minimum terhére — lexikai kezelésbe utal. (így pl. megengedhető lexikai kezelésbe a felszólító módot, a lágytövű mellékneveknek a tankönyvi szövegekben esetleg előforduló eseteit, kötelezően előírt lexikai kezelésbe pedig a névmások ragozott alakjait, a határozószókat.)

A lexikai tárgykörök lényegében a régiek. A témák közül azonban egyeseket elhagytunk, több témát összevontunk, ugyanakkor néhány korszerű gyakorlati témát a tantervbe újként beiktattunk. így az új tan- terv az alábbi új, korszerű témák tárgyalását írja elő: Munka az iskolai műhelyben és gyakorló kertben. A tanuló részvétele az otthoni munkában. Városnézés. A társadalmi érintkezés, (köszönés, bemutatkozás, érdeklődés, megköszönés, búcsúzás), valamint Levelezés szovjet diákokkal c. témákat.

342