Szocialista Nevelés, 1963. szeptember-1964. augusztus (9. évfolyam, 1-12. szám)
1963-09-01 / 1. szám - Világszerte a pedagógiában
VILÁGSZERTE A PEDAGÓGIÁBAN A NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁGBAN új irányelveket dolgoztak ki a politechnikai oktatás további fejlesztésére. Júliusban a párt központi bizottsága és a kormány közös határozatot hozott, amely — az elmúlt évek jó eredményeire támaszkodva — több újítást vezet be, és némileg a tanrendet is módosítani fogja, hogy még inkább kidomborodjék az iskolai nevelés politechnikai jellege. A legfontosabb újítás abban áll, hogy a középiskolások gyakorlati munkája az iparban és a mezőgazdaságban sehol sem lesz csupán általánosságban nevelési célzatú, illetőleg nemcsak azt a célt fogja szolgálni, hogy a tanulókkal megismertesse és megkedveltesse a fizikai munkát. Ezért az iskolai műhelyekben és kertekben, valamint a gyárakban és földművesszövetkezetekben végzett gyakorlati munkát pontosan kidolgozott tanterv alapján úgy fogják irányítani, hogy a tanulók már a tízéves iskola elvégzésével is alapvető képzést nyerjenek valamilyen ipari vagy mezőgazdasági szakmában. Az egyes osztályokban tehát rendszerezett lesz a gyakorlati munka is, és minden felsőbb osztályban tervszerűen kiszélesíti majd a tanulók előző évben szerzett gyakorlati szakismereteit, hasonlóan mint a tanonciskolában és a szakiskolákban. Ezzel kapcsolatban a tanítás szerves része lesz az általános műveltséget nyújtó iskolákban két további tantárgy: a műszaki rajz és a szocialista termelés alapismeretei. Ez utóbbi tantárgyat már a politechnikai oktatás bevezetése óta tanítják, de most a tapasztalatok alapján pontosabban meghatározták az anyagát: technikai, technológiai és közgazdaságtani alapismereteket fog nyújtani. A politechnikai oktatás további fejlesztésének lényege a Német Demokratikus Köztársaságban tehát az, hogy a politechnikai oktatást szorosabb összhangba akarják hozni a tanulók pályaválasztásra való előkészítésével. Elsősorban nem a tanítástól különálló felvilágosítással, előadásokkal stb. fogják a tanulókat megnyerni, hogy a nemzetgazdaság szempontjából legfontosabb termelési ágakat válasszák élethivatásul, hanem főleg úgy kívánnak az ifjúság és a szülők választására hatni, hogy az általános iskolában előkészítik a tanulókat ezekre a termelési ágakra. Ennek az irányzatnak a megerősítését jelenti a párt és a kormány határozatának további intézkedése. Jellegzetes ipari vidékeken (pl. vegyi ipari, gépipari központokban stb.) az általános ismereteket nyújtó iskolákban egyes osztályokat és egyes iskolákat is specializálni fognak: a politechnikai oktatás tartalma teljesen a vidék döntő iparágához fog alkalmazkodni. Hasonlóan jellegzetesen mezőgazdasági irányzatú osztályok és iskolák lesznek a mezőgazdasági termelés központjaiban is. A speciális osztályok és iskolák az általános műveltséget nyújtó tantárgyakban is nagyobb súlyt fognak helyezni a tananyag olyan részeire, amelyek szoros összefüggésben vannak az osztály vagy az iskola irányzatával. (Például az idegen nyelvek óráin is az elsajátítandó szakma kifejezéseivel fogják kiszélesíteni a tanulók szókincsét, hogy később könnyebben olvashassanak külföldi szakirodalmat.) Néhány általános műveltséget nyújtó kísérleti iskolában már a most meginduló új tanévben kipróbálják az új módszereket. Szélesebb méretekben fogják az új elképzelést megvalósítani az új, 1964/65-ös iskolai évben, amikor egyes osztályok és iskolák (mind a tízéves, mind a tizenkét osztályú középiskolában) ezekre a szakmákra fogják a tanulókat előkészíteni: vegyi ipar, elektrotechnika, gépipar, energetika, építőipar, vasúti forgalom, mezőgazdaság. VILÁGSZERTE A PEDAGÓGIÁBAN
