Szocialista Nevelés, 1962. szeptember-1963. augusztus (8. évfolyam, 1-12. szám)

1962-09-01 / 1. szám - Ľudovít Šmelík: Ifjú tanítóinknak útravalóul

ĽUDOVÍT ŠMELÍK, PI Nitra

Ifjú tanítóinknak útravaléul

Valamikor az iskola kapuit maga mögött hagyó tanulóifjúság az életbe való szétszéledése előtt érzelgős, bánatos nótákat énekelt jövendő sorsáról. Azt panaszolta e nótákban, hogy a szép ideálokat álmodó, bátor elhatározásokban élő merész sólymok seregéből magános varjakká váltak, kiknek szeme előtt csupán a kispolgár korlátolt, szűk egoizmussal határolt céljai lebegnek.

Ma már nem hallhatók e nóták, s ez örömmel tölt el minket. Nem azért, mintha nem lettek volna szépek, de mert megváltozott az élet, s ifjúságunknak már nincs szüksége rájuk. A burzsoá társadalom fiataljai hamar felismerték, hogy milyen éles különbség van a fennkölt ideálok — melyekkel az iskolában táplálták őket, s melyekben legtöbbször maguk is hittek — és a való élet kemény törvényei között. Lelkesedtek a burzsoá humanizmus, a hazaszeretet, a szabadság, egyenlőség és testvériség eszméiért, az életben pedig a kegyetlen kizsákmányolás, az erősebb joga, az egoizmus és a sovinizmus farkastörvénye uralkodott.

Ezért búcsúztak növendékeiktől a gondos nevelők — bár szép szavakkal —, de aggodalommal szívükben: meddig maradnak meg kezdeti idealizmusuk mellett, mikor ismerik fel és vetik el ennek meddőségét. S még aggasztóbban állt az ifjú emberek előtt az a kérdés: vajon nyújt-e a társadalom érvényesülési lehetőséget, emberhez méltó életet.

Ma már ilyen gondjaink nincsenek, ezért nyugodt szívvel kívánunk fiatal tanítóinknak, a Pedagógiai Intézet első végzett növendékeinek örömteljes új iskolai évet és bátor bekapcsolódást az életbe. Tudatában vagyunk annak, hogy már nincs ellentmondás az iskola és az élet között, sőt, szocialista társadalmunk szorosan épít mindarra, amit az iskola nyújt a tanulóknak és főiskolai hallgatóknak. Tanintézeteinkben kibontjuk a kommunista társadalom távlatait, felkészítjük tanítványainkat, hogy a kitűzött célokért keményen meg kell küzdeni az életben, s állhatatosan kell folytatni a harcot az új világért, a múlt csökevényei ellen.

Ifjú tanítók, érvényesítsétek munkahelyeteken mindazt, amit az iskolában megtanultatok, a mutatkozó hiányosságokat pedig pótolnotok kell, mert társadalmunk fejlődése nem tűri az alvókat, s mindenkit magával ragad viharos sodrával.

Tanulmányaitok folyamán foglalkoztatok a marxista—leninista filozófia, a politikai közgazdaságtan kérdéseivel, a munkásmozgalom történetével. Az új iskolai év kezdetén pedig a CSKP XII. kongresszusának programjával foglalkozó országos vitával fogad. benneteket, amely népgazdaságunk fejlődésének feladatait hivatott kitűzni, hogy megteremthessük a kommunista társadalomba való átmenet és a béketábor megszilárdításának anyagi feltételeit.

Megismerkedtetek az oktatás—nevelés kérdéseivel. Az iskolában pedig már várnak a sóvárgó és kétkedő gyermekszemek, melyek feszület